Oláh
Ibolya
Múzeum
Dalszövegek
- Egyéb
Egy
elfelejtett szó
Eredeti elõadó: LGT
Ibolya & Zenekara: Bp., Old Man's Pub, 2010.03.26.
Értünk egymás
nyelvén, minden szó beszél,
Mégis
másképp érted, mint ahogyan én.
Más
a szó, ha mondod, más ha hallgatod,
Nem tudná
a bal kéz, mit akar a jobb.
Én tudom a dallamot,
te tudod a szót,
Én mondom az igazat, és te
mondod a jót.
Az én igazam nem biztos, hogy neked
nagyon jó,
De mind a ketten várjuk azt az elfogyott,
elhagyott,
Elrabolt, ellopott egy-két elfelejtett
szót.
Refrén: Minden ember jó, kit
megtalál egy szó,
Minden szó is jó, ha
embernek való.
Minden ember más, de éppen ez
a jó.
Hát meddig várjak még,
Hogy
felhangzik egy elfelejtett szó?
Érzem, amit
érzel, látom, amit látsz,
Mégis
másképp mondom, mit amit te vársz,
Gondolhatok
bármit, elõbb mondod ki,
Megbotlok egy kõben, s te fogsz
elesni.
Én hordom a bal cipõt, rajtad van a
jobb,
Összeköt a cipõfûzõ, nem egy nagy dolog.
Ami
nekem jó, az talán neked nem való,
De mind a
ketten várjuk azt az elfogyott, elhagyott,
Elrabolt,
ellopott egy-két elfelejtett szót.
Refrén:
Minden ember jó, kit megtalál egy szó,
Minden
szó is jó, ha embernek való.
Minden ember
más, de éppen ez a jó.
Hát meddig
várjak még,
Hogy felhangzik egy elfelejtett
szó?
Szóból vannak hidak két ember
között,
Csend lobbantja õket a fejetek fölött,
Mindenki
mást érez minden szó mögött,
Ami
nekem kéne, azt te nem tûröd.
Én mondom az
igazat, s te mondod a jót,
Én tudom a dallamot és
te tudod a szót,
Ami nekem jó, az talán neked
nem való,
De mind a ketten várjuk azt az elfogyott,
elhagyott,
Elrabolt, ellopott egy-két elfelejtett
szót.
Refrén: Minden ember jó, kit
megtalál egy szó,
Minden szó is jó, ha
embernek való.
Minden ember más, de éppen ez
a jó.
Hát meddig várjak még,
Hogy
felhangzik egy elfelejtett szó?