|
EZÉRT
SZERETÜNK
(2004.)
Szereteted
kisugárzik,
dalaidból ez tündöklik.
Ha
énekelsz felszabadulsz,
szinte teljes
lényeddel
átalakulsz.
Szíved tárod
ki nekünk,
azt mondom: ezért szeretünk.
Szinte
szárnyalsz a magasba,
beengedsz a saját
világodba.
Azt mondom ezért szeretünk,
de
emberileg is jó barát vagy nekünk.
Mindegy,
miről dalolsz,
lelkünkön keresztül
hatolsz.
Arcunkra a derü leszáll,
és
körülöttünk az óra is
megáll.
érezzük, ez az életed,
énekelj
még sok ezer éneket.
Mert azt mondom: ezért
szeretünk,
de emberileg is jóbarát vagy
nekünk.
ÉNEKELJ
FÜLEMÜLE! (2004. június 19.)
Számítunk
Rád Ibolyka,
nagyon vigyázz magadra.
Hangod,
hogy csillogjon még sokáig,
tehetséged
pompázzon a végtelenségig.
Én más
emberként tekintek rád,
mint egészséges
társaim,
de, ha hallok Rólad,
boldogabban
telnek napjaim.
Mert Neked az energiád sok,
nem
úgy, mint mi tolókocsisok.
Élj hát
vele, ameddig csak teheted,
Boldog és vidám
legyen életed.
Énekelj, énekelj,
mint
szép fülemüle,
dalolj,csak a magad, és
a mi kedvünkre!
Légy mindig derüs és
boldog,
míg a Nap az égen ragyog!
NE
ADD FEL (2004. június 23.)
Ne
törödj a kevély emberekkel,
mi gondolunk Rád
mindig sok szeretettel!
vedd semmibe a Sajtót,
mi a
szívünkböl nyitunk Neked ajtót!
Ne
törödj semmivel,
csak ami boldogá tesz
olyasmivel!
Mert életed csak így lesz szép,
és
számtalan lehetőség vár majd
még.
Nagyon várjuk lemezedet,
ami Neked is
értékessé teszi éveidet.
nagyon
kérlek,ne add fel,
mert ez a hang nekünk nagyon
kell!
ÉRDEMES ÉNEKELNI
(2004. július 18.)
E sorokat
Ibolyka,
szó szerint Te ihletted,
érdemes
énekelni,
verseimből ezt érezted.
Bizony
érdemes,
hangodat csillogtatni,
tudásodat
megmutatni,
akaraterődet „ránk
ragasztani”,
igen szükséges.
Érdemes
énekelned Neked,
dalban zengeni el az életed.
A
körülötted lévő álmokat,
Szívedből
a vágyakat.
Zengeni, zengeni, zengeni,
szárnyaló
dalt
égbe kiáltani,
bizony érdemes
Neked énekelni.
SZERETET
(2004.)
Vajon
ez micsoda?
Szerintem igazából senki sem
tudja.
De ha Rád gondolok,
mégis mást
mondok.
Talán Te ismered?!
Megéled, és
megénekled.
Tele van vele a lelked,
ettől
csillog aranylemezed.
Kapod, és adod,
bensődből
az utolsó cseppig kicsavarod.
És mint egy nyíló
virágot,
megöntözöd cseppjeivel az
egész gonosz világot.
Felnőtt létedre
a kezébe kapaszkodva,
Anyácskát ölelted
a szemem láttára.
Olyan jó volt
látni,
hogy azóta sem tudtam elfelejteni.
Nem
csak a pillanatra,
erre is meg kell születni,
hogy
tudjon valaki
szeretni, szeretni és
szeretni.
Mozgássérült embert is
elfogadni,
és Őt egyenrangúnak
tekinteni.
Közvetlenségeddel „
elvarázsolni”,
szeretni, szeretni, és
szeretni.
Erre pont Neked kellett megszületni!
Kedves
Ibolya!
Nagy kincsnek vagy a tulajdonosa!
Neked azért
kellett megszületni,
mert kevesen tudnak
ennyire,
szeretni, szeretni, és szeretni.
SOK
SIKERT
(2004.)
Elmentem a koncertedre,
kíváncsi voltam az élményre.
különleges
varázslatot kaptam,
mely után sok örömmel
gazdagodhattam.
tiszta hanggal, csupa természetesség,
olyan
énekesnő vagy,
kihez hasonlót, ritkán
láttam még.
Egy hétköznapi ember
áll a színpadon,
ki alig várja, hogy
ajándékozhasson.
Dalokat, ritmust,
lírát,
mosolyt és egy csöppnyi
bájt.
Akár naponta megismételném,
csak
tolókocsim miatt, nehezen tenném.
De
kívánok sok sikert,
köréd, rengeteg
szerető embert!
Boldogságot, sok új
zenét,
és mindent, mindent,
ami az életben
szép!
NE SÍRJ
(2005.)
Ne sírj Ibolya!
Mert
Téged megtalált a „szerencse csillaga.”
Azt
csinálod, amihez kedved tartja,
énekelhetsz, és
a lemezed is platina.
Az emberek szeretnek,
bár
nem volt könnyű Neked,
mint gyermeknek.
De a
mozgássérült ember naponta viseli
fájdalmait,
és nem éri el vágyait.
Neked
van egészséged,
varázslatos
természeted,
utánozhatatlan ének
kincsed.
Ne sírj Ibolya,
bőven látogat
az élet jutalma!
Mi szeretünk,
és
bármit mond a Sajtó és a Média,
mindig
melletted leszünk.
Meg van szívednek minden
kívánsága,
Kérlek, ne sírj
Ibolya!
|
VARÁZS
(2005.)
Neked mindegy Ibolyám,
ügyes
vagy,
bármely irányzat vár .
Jazz,
vagy sanzon, pop, vagy Rock,
minden menni fog.
Én
nem vagyok Rock kedvelo,
de a dalt kíváncsian
vettem elo.
A címe már tetszett,
mert az
életemre ráillett.
Jelen pillanatban is
hallgatom,
és lassan már
ez a stílus
is barátom.
Érezheto belole a lelkesedésed,
az
éneklés iránti szereteted.
Jól
érzed magad benne,
hétköznapi éned,
mintha kicserélodne.
szerencsére, többször
hallgatható,
így a varázs naponta
többször megragadható.
"Van az a perc,
ami mindent megér"
sokmindent felcserélnék
a munkádért.
De Te is csak hétköznapi
ember vagy,
és tehetségedet ajándékba
kaptad.
Kérlek sokáig élj vele,
ha
teheted,
sokak örömére!
Nagy
Angéla verse (2005.)
Szia Ibolya!
Régen láttalak,
de olvastam Rólad
sokat!
Letöltöm riportjaidat az Internetről,
és tájékozódom Felőled az
emberektől.
Azoktól, akikkel a számítógépen
beszélgetek,
nap, mint nap Felőled is
kérdezgetek.
Mert tudom, sok dolgod van,
hisz
nagy tehetség rejlik hangodban.
Egy ilyen lánynak,
sokfelé kell menni,
nem ér rá a
rajongókkal foglalkozni.
Én ennek tudatában,
elmerülök a munkádban.
Nem is kell,
hogy tévét nézzek,
csak a számítógép
könyvtárában
kedvemre böngésszek.
Mert van egy, a neveddel ellátott mappa,
melybe a
riportjaid vannak belerakva,
és még a
képernyőmről is Te mosolyogsz vissza.
Így
bármikor bent vagy a szobába,
körbeveszi
falaimat, hangod varázsa.
Lemezről, gépről,
de nem lehet megfelejtkezni, a Te drága lelkedről.
azt is nagyon szeretem,
emlékeimet sokszor
felidézem.
Eljutok még nyáron
Tiszadobra,
és viszontlátlak kedves Ibolya!
Ígérték a többiek, a lépcsőkkel
megbirkózunk,
így, beszélgetni megint
tudunk.
Addig is minden jót Neked,
szeretlek
téged!
TE
SZERETED (2005.)
Ibolya,
Te szereted az embereket,
és mindezt a szívünkbe
énekled.
Csakúgy szárnyal a
hangod,
repül, ahová akarod.
Dalon keresztül
ölelés,
szüntelen könyörgés.
Te
szereted a HAZÁT,
és ezt hátborzongatóan
adod át.
Te szereted az állatókat, a
virágokat,
színesnek látom a
lelkivilágodat.
Öleled az egész
természetet,
szereted az egész
életet!
Beleénekled a Világba,
érezzétek
jól magatokat,
e kis MAGYARORSZÁGBA!
IBOLYAVIRÁG
(2006. március 14.)
„Írtam
egy verset az én kedvenc dalomról. Kíváncsi
lennék, hogy tetszik!? Ha elfgadjátok, ezt viszem
ajándékba Ibolyának a Nyíregyházi
koncertjére.”
Mindenki látott már
ibolyavirágot,
a kertekbe színesíti a
világot.
sokan vagyunk azonban,
ebben a szép
Magyarországban,
akik ilyen dalt is ismerünk,
napról-napra, vígan éneklünk.
Az
énekesnő feltárja magát benne,
hallik
a tényleg fehér bárányfelhő,
minden sora szívet melengető
Nyílt,
és őszinte,
Ibolya az életét
mondja el benne.
Az egész lemez tetszik nekem,
de ez a dal a kedvencem.
Ez maga az „Édes
Méreg”,
jutalom az ember fülének!
Hallgattuk már együtt Ibolyával,
akkor is elhúzott a zene magával.
Szinte,
nem lehet rám ismerni,
ha ez elkezd szólni.
könnyű és dallamos,
a szöveg
meg, nagyon aranyos.
Lehet, hogy, már, én
vagyok elfogult,
de hallgasd meg a dalt,
és
meglátod, Te is jól érzed magad!
JÓ,
HOGY ELJÖTTÉL (2006.
június)
Köszönjük,
hogy jöttél,
hogy hangoddal, minket
meglepjél,
hogy csupán dalokkal is, bennünket
szeressél!
Köszönjük, hogy
ajándékoztál,
hogy kedvességeddel,
csodát varázsoltál!
Jó, hogy
jöttél,
hogy a szemünkbe, boldogságot,
örömöt rejtettél!
Merthogy, ez megmarad
örökre,
nincs olyan, amivel ez fölérne.
szerintem,
évekig majd, ezt halljuk,
de soha meg nem
bánjuk!
Eljöttél ide
énekelni,
feledhetetlen hangulatot magad után
hagyni!
Hogy egy időre itt, mindenki elfelejtse,
van
nehézség is az életbe!
Jó, hogy
jöttél,
és mindenkit, páratlan
élménybe részeltettél!
|