Oláh Ibolya Múzeum

Dalszövegek - Aida (magyar változat)

Ismeretlen ismerős
(Aida & Radames)

Eredeti angol zene és szöveg: Elton John – Tim Rice
Fordítás: Palla Szabina, Magyar szöveg: Szomor György
Rendező: Szurdi Miklós – Szomor György
Aida: Oláh Ibolya/Debreczeni Márta
Radames: Szomor György/Feke Pál
Magyar premier: Budapest, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2007.07.27.
Székesfehérvári premier: Vörösmarty Színház, 2007.08.10.

Radames: Hol születtél?
Aida: Ikaidában. Az egy falu a második…
Radames: Második vízesés mellett, igen. Ott teljesen más színe van a folyónak.
Aida: Hm-hm, neeem, itt van teljesen más színe.
Radames: Így igazságos. Hajózni is apád tanított meg?
Aida: Igen. Gyakran kihajóztunk a Níluson. Mindig hagyta, hogy én mondjam meg az irányt.
Olyan is volt, hogy szándékosan zátonyra vezettem. Látni akartam azt a partot..
Radames: Jártál valaha északon?
Aida: Én mentem volna, de apám oda nem engedett.
Úgy gondolta az első vízesés túl közel van Egyiptom határához, és az túl veszélyes lehet.
Radames: Nincsenek egyiptomiak az első vízesésnél..
Aida: Akkor nekem volt igazam..
Radames: Viszont van ott egy aprócska zöld sziget. Még a nap is finomabban süt arra.
Látod, Egyiptomban olyan nyers, túl szigorú. Az a legcsodálatosabb vidék, amit valaha láttam..
Aida: És én sohasem láthattam..
Radames: Én meg sohasem fogom látni..

Radames:

Ha száll hajóm a messzi végtelenbe
És átlépem a titkok ajtaját,
Akkor feltárul egy másik ég felettem,
És itt hagyom a nagyvilág zaját.

Aida: Most Núbiáról beszél?
Radames: Igen, Núbiáról.

Aida:

Elszállnék szabad szellőt követve,
És elérném a messzi Ég falát.
Óó föld alattam, fénylő ég felettem,
Csak szállnék, míg meglátom, szép hazám..

Radames: Mi lenne, hogyha hajózni vinnélek dél felé? Lehetnél te a kapitány.
Aida: Hagyná, hogy én irányítsak? Maga, hm-hm. :)
Radames: Legfeljebb zátonyra futnánk, szeretnéd?
Aida: Igen. Ott ahol nincsenek emberek.
Radames: Jó!
Aida: Csak kiugranék a csónakból, és csak futnék..
Radames: Igen!
Aida: Ott legalább nem mondaná meg senki: viselkedj úgy, ahogyan viselkedned kell!
Radames: Lehet.

Radames:

Ott megszűnik a tér s idő, hisz nem kell!

Aida:

S elérném, hisz karnyújtás az ég!

Radames:

Egy másik nap, mi nyugszik ott és felkel..

Aida:

Egy szebb jövő, mi tárul majd elénk..

Aida & Radames:

De mért mondom épp neked?

Aida:

Hisz úgysem értheted..?

Radames:

Akit tán legjobb lenne elfeledni, s nem lehet..

Aida & Radames:

Egy ismeretlen ismerősnek,
és nem tudom, hogy miért..
És nem tudom, hogy mért így jó,
De könnyű minden szó..

Radames: Áá, ebből nem lesz semmi. Nem vihetlek hajózni.
Ehelyett ülhetek itt és küldhetek másokat hadjáratba.
Aida: Úgy beszél, mint aki rabként éli az életét..
Radames: Hát igen, csak nem láncra verve, hanem egy házasság börtönében.
Aida: Hm…
Radames: Ezt meg mért teszed?
Aida: Hogy felszárítsam a könnyeimet. Kényszerítik, hogy elvegyen egy hercegnőt?
Micsoda kegyetlenség! Tudom olyan tájakra menne szívesen, ahol évszázadok óta élnek emberek,
de Ön mégis elmondhatja magáról, hogy maga fedezte fel őket.
Ehelyett, el kell foglalnia a fáraó trónját, micsoda kegyetlenség!
Radames: Azt hiszem túl messzire mész!
Aida: Nem. Maga nem jut sehová. Ha nem tetszik a végzete, változtasson rajta! Maga a saját ura. Magán nincs bilincs.
Ne várjon irgalmat vagy megértést egy egyszerű szolgától!
Radames: Állj meg! Azt mondtam, állj meg! Állj meg!

Radames:

De miért mondom épp neki?
Hisz úgysem értheti,
Akit tán holnapra elrejtenek a tegnapok,
Egy ismeretlen ismerősnek..

De el kell mondanom..
S ha itt lenne, én mondanám..
Bár úgyis tudja már..
Tudja már.. Tudja már..