Székesfehérvár, Vörösmarty Színház - 2008. április 19.
AIDA musical
„Mit tehetnék értük pont én egy.. teljesen..” :)
„..Meg kell hagyni ennyire rég izgultam már Ibolyáért... Minden rendben volt egészen a Palást táncáig. A dalt megelõzõ prózai rész közepén egyszercsak egy nagy reccsenés hallatszott, elment az erõsítés. A színpadon lévõk próbálták menteni a menthetõt, hangosabban beszéltek, majd Ibolya pillanatnyi tétovázás után zenekari kíséret nélkül volt kénytelen belekezdeni a következõ dalba... Egészen a kép feletti részig jutott, majd egy váratlan "teljesen" -nel rövidre zárta a dalt. :) Ezután végtelennek tûnõ ideig csak álltak a színpadon (Ibolya és G. H. Sándor), majd végre sötétedni kezdett a színpad és behúzták a függönyöket. Ezután egy kb fél órás kényszerpihenõ következett, mely elõtt hivatalosan is bejelentették a technikai hibát és biztosítottak arról, hogy igyekeznek elhárítani a problémát. Büféztünk egy kicsit, megnéztük az emeleten lévõ kiállítást, majd kb fél óra elteltével végre felcsendült a nézõtérre szólító zene. Izgatottan mentünk be, "vajon hogy fogják folytatni?" Leültünk, széthúzták a függönyt, majd újra kezdték a jelenetet: Ibolya állt a színpadon, Amneris hálószobájában, majd megjelent Mereb, hogy a núbiai táborba hívja. Innen többnyire már simán mentek a dolgok... Az elõadásnak hatalmas sikere volt, mi pedig boldogan csatlakoztunk az elõttünk 2-3 sorral elõrébb felállva tapsoló 3-4 emberhez. Nagyon sokan követték a példánkat.:) Szóval ezúttal is nagyon klassz volt és nagyon örülök, hogy ott lehettem!..”
