Oláh
Ibolya
Múzeum
Székesfehérvár,
Vörösmarty Színház - 2007. október
11.
AIDA
musical
„..Minden
egyéb helyett részemről álljon itt annak az
sms-nek a szövege, amit Ibolyának küldtem az előadás
vége utáni első és most is alig múlni
akaró hevületemben: "Elmondhatatlanul büszke
vagyok Rád! Megtiszteltetés, hogy Veled zenélhetek!
Gratulálok! Bence"..”
Ma
este Bélánk szíves jóvoltából
volt szerencsém megnézni Fehérváron az
Aidát. Minden egyéb helyett részemről álljon
itt annak az sms-nek a szövege, amit Ibolyának küldtem
az előadás vége utáni első és most is
alig múlni akaró hevületemben:
"Elmondhatatlanul
büszke vagyok Rád! Megtiszteltetés, hogy Veled
zenélhetek! Gratulálok! Bence"
(Bence,
OIRO fórum, 2007-10-19 23:42)
Sorry,
de piszok fáradt vagyok. Óriási siker volt.
Halál komoly, még most is fáj a tenyerem. Nem
tudom, hogy mennyi időt tapsoltunk, de nagyon sokat. Azt már
mondanom sem kell, hogy állva! A lányom, és a
párja nem győzte dicsérni a darabot, a színészeket,
és Ibolyát külön. Bence el volt ájulva,
hogy ő nem is gondolta, hogy egy ilyen lánnyal játszik.
Ez félelmetes. Már a szünetben felhívta az
Attilát, hogy ezt az egész zenekarnak látnia
kell!!!!!!!
„Ez egy világszám” Szeretne
játszani a darabból az Old Man’s-ben is.
Reméljük, összejön.
Gyerekek, ezt nem lehet
leírni, szavakba önteni. Talán fel kellene venni a
közönség szavait az előadás végén,
ahogyan jönnek ki a színházból. Talán
úgy kellene belőle dvd-t készíteni, hogy a vége,
a közönség reakciójával fejeződjön
be.
Sajnos a lányomék is siettek haza, mivel holnap
korán reggel, azaz ma, kiállításra viszik
a kutyát, míg Bence kutyusát le kell vinni a
dolgát elvégeztetni. A többieket így
irigylem, mivel ők beültek valahova az élményeiket
kicserélni.
Röviden ennyi. Talán majd ma, ha
felébredtem többet is írok.
(Béla,
OIRO fórum, 2007-10-20 01:22)
Gondolkodtam,
gondolkodom, mit is írhatnék a tegnap estéről?
Bence frappáns, tömör megfogalmazását,
úgysem tudom túlszárnyalni. Mindent elmond az
Aidáról, Ibolyáról. Talán még
azt megjegyezném, hogy azt mondta: Már hallotta
többször énekelni Xantus Barbarát, de szinte
meg sem ismerte, mivel ilyen csodálatosan énekelni, még
sohasem hallotta! Nekem Palcsó Tomi jutott az eszembe. Valami
kisugárzás lehet Ibiben, hogy partnerei ösztönösen
tudat alatt érezhetik, hogy nem akárkivel vannak egy
színpadon.
Így bátran megjegyezhetem, hogy
mindenki óriásit nyújtott a darabban!
Ezek
után Ibolya lejön a világot megrengető deszkákról,
és az alkalomnak megfelelően viselkedik, bohóckodik, de
mindig csodálatosan énekel. Két nappal korábban
fellépett az Old Man’s-ben, és senki nem gondolta
volna róla, hogy előtte, akár a Broadwayről is jöhetett
volna. Na erről lehet igazán azt mondani, hogy nem szállt
el. Talán nem is tudja mit jelent, elszállni. Sodródik
az eseményekkel, és a szó igazi értelmében,
egyre feljebb száll!
Csilla! Látom,
felébredtél. Ne feledd, nem adhatod alább, mint
a múltkori, könnyeket fakasztó beszámolódat!
(Béla, OIRO
fórum, 2007-10-20 08:40)
Hát
legyen,csak azt szeretném ha ez köztünk maradna
kivételesen,ha valaki olvasni szeretné,úgy is
rátalál!!
Ez inkább nektek,nekünk
szól,mintserm a nagyérdeműnek!!!!
Igaz hogy tegnap
dolgoztam,és próbáltam "lefoglalni"
magam,de minden gondolatom az este körül forgott.
Már
alig vártam hogy találkozzunk a többiekkel és
elinduljunk.
És "eljött az óra"indulás
Fehérvárra,Joe város ismeretének és
persze a szerencsének is köszönhetően,viszonylag
gyorsan Szilvertékhez értünk,ott még fekete
macskáztunk egyet,szó szerint ,aztán indulás
a színházba.
Bennem már akkora volt a
feszültség,hogy úgy éreztem nem lehet
tovább fokozni.
A helyünk is szuper volt,végignézve
a soron mindenhonnan ismerős arcok mosolyogtak vissza.
És
elkezdődött.......én úgy éreztem hogy
nagyon sok apró változás történt a
darabban,amit teljesen pozitív dologként említenék.
A humoros részek erőteljesebbek voltak, és most
arra sem lehetett panasz,hogy esetleg nem értették
Ibolya minden szavát,mert minden egyes szót tökéletesen
ejtett ki,és ahogy éneket.......azt nem tudom
leirni,most harmadszor láttam és hallottam,de ennyire
kristály tisztának,csengőnek még soha.
Tudom
már szerintem milliószor leírtam,leírtuk,de
nem tehetek róla,én most is úgy éreztem a
dalokban ma volt a legjobb.
A múltkori fehérvári
előadás után azt mondtam,az "Oly Könnyű"
felülmúlhatatlan,hát tévedtem........csak
ültem,hallgattam kábultan,teljesen elvarázsolt,magával
ragadt,...ezt nem lehet szavakba önteni.
Félelmetes
az az energia ami árad az egész lényéből,és
húz magával,felemel.
Az előadás többi
szereplője is fantasztikusan játszott,számomra Szomor
György alakítása lehengerlő volt,és
ugyanezt mondhatom el Xantus Barbaráról is,annyira
egyben volt minden,annyira összeforott volt az egész,igaz
nekem kicsit hiányzott a "mi" Merebünk és
fáraónk is,de ettől eltekintve,tökéletesek
voltak a fények,a háttér képei,a végén
a csillagos éggel,a hanghatás az pedig
monumentális,futkosott a hátamon a hideg rendesen.
És
egyszer vége lett, a darbanak,de volt helyette álló
,véget nem érő vastaps,én pedig álltam
bambán,amit biztosan éreztem hogy boldog
vagyok,végtelenül boldog,mintha csak álmodtam
volna az egészet.....ki tudja???
Az előadás után
készültek képek,majd beültünk egy jó
kis csevejre,mert ilyen élménnyel a szívemben én
bíztosan nem tudtam volna útnak indulni,órákkal
később értem haza,és kerültem ágyba,de
aludni képtelen voltam,csak forgolódtam,teljesen az
élmény hatása alatt voltam,vagyok.
Azt
kívánom mindazoknak akik olvassák -e
sorokat,hogy hasonló élményben legyen legalább
egyszer részük,és akkor már
megérte.....
(Csilla,
OIRO fórum, 2007-10-20 13:39)
Csilla!
Fantasztikusan át tudod adni az érzéseidet. A
múltkor csak átadtad, most én is megéltem
ugyanezeket. Ehhez párosult, hogy láttam a lányom
szeméből kicsordulni a könnyet az „Oly könnyűnél”.
Ha csak ezt a pár csepp könnyet láttam, már
megérte volna, hogy ismét végig élveztem
az előadást. Utána Marci szavai, aki nem musicalhívő.
„Nagyon tetszett! Klassz volt.”
A lányom
folyton azt kérdezte, hogy jobb volt-e, mint a Szigeten, de én
csak azt tudtam mondani, hogy mindegyiknek megvolt a maga varázsa.
Amiket leírsz, az mind igaz, jobb volt. Amit a helyszínen
is mondtál a végén, hogy folyamatosan fejlődik
Ibolya, az is helyén való, csak a szabadtéri
játék a csodálatos időjárás
mellett párosult nálam avval az érzéssel,
hogy először lépett színészként
színpadra, és mindjárt egy musical
főszereplőjeként. Ezért nem is tudtam neked sem
hirtelen mit mondani, mikor a darab végén kérdezted.
Akkor a nejem, és a Marci anyukája volt elájulva,
most meg a lányomék és Bence. Halmozódtak
az érzések bennem. Ugyanakkor nekem nem csak az előadás
tetszett, hanem a színház is. Eddig a legszebb színház,
amiben voltam. A felújított Operaházban még
nem voltam, de sok színházban megfordultam, és
engemet lenyűgözött a szépsége, tisztasága,
kényelme.
(Béla,
OIRO fórum, 2007-10-20 14:30)