Oláh
Ibolya
Múzeum
Székesfehérvár,
Vörösmarty Színház - 2007. augusztus 10.
AIDA
musical
„..Több
idevágó idézet is eszembe jut a tegnap estével
kapcsolatban, de talán ez fejezi ki a leginkább azt,
amit mondani szeretnék: "Tudod, hogy nevezik ezt Ibolya?
SIKER!!!!!" Méghozzá nem is akármilyen:
kirobbanó, átütő siker! :) Nagyon jó volt
látni a véget érni nem akaró vastaps
közbeni örömödet, a bohóckodásodat!
Nagyon jó volt látni a színházból
kiáramló csillogó szemű, mosolygós
embereket, hallani, hogy sokuk előtt hatalmasat bizonyítottál
és megváltoztattad bennük a rólad alkotott
képet! Nagyon jó, hogy tanúja lehettem mind
ennek! Gratulálok!..”
Székesfehérvár,
Városház tér, jegypénztár..
„Jó
reggelt! Szeretném megkérdezni, hogy van-e még
jegy az augusztus 10-i Aidára?
- Nem, sajnos nincsen, már
minden jegy elkelt múlt hét csüt-péntek
körül.
- Köszönöm..
- Várjon!
De 11-ére még van, az nem jó?
- De akkor a
Debreczeni Márta lesz, nem?
- Igen, kitűnő színésznő,
mi vele a problémája?
- Semmi, nem is nekem kell a
jegy, az enyém már megvan 10-ére, de akik nemrég
megbíztak a jegyvásárlással ők is
mindenképpen Ibolyával szeretnék megnézni.
- De hát az Oláh Ibolya nem is tudja a szöveget!
Égés lesz azt beszélik..
- Én már
régóta követem a pályáját,
tény, hogy saját koncertjein gyakran vannak szöveg
tévesztései és olykor lazára veszi a
figurát. Viszont én hallottam őt Pécsen, amikor
az Aidából mutattak be részleteket, egész
más volt, másképp viselkedett, és
teljesen magabiztos volt szövegileg. És a többi
színész is pozitívan nyilatkozik róla, a
musicalhez és a próbákhoz való
hozzáállásáról, igyekezetéről.
Úgy érzem ezt a feladatot most igazán komolyan
veszi, úgyhogy azt hiszem nem lesznek gondok és be is
tudja ezt bizonyítani a kételkedőknek.
- Tényleg?
Dejó, ennek nagyon örülök! Mert itt a városban
eléggé megosztottan fogadták a hírt, hogy
ő játsza a főszerepet..
- Tudom, sajnos mindenhol így
vannak vele.. De azért mégis 10-ére fogytak el a
jegyek..
- Hát igen.. De tényleg nagyon örülök,
hogy ezt mondja, és bízom benne én is, hogy
renden lesz minden. Köszönöm az információt.
- Viszlát!”
GYERÜNK IBOLYA, MUTASD MEG,
HOGY KÉPES VAGY RÁ!!!
Szeretném azt érezni
majd az előadások után én is, amit Presser az
egyik Megasztár döntőn:
"Valamikor a hét
közben egy interjúban kérdeztek engem rólad,
és én azt mondtam, hogy biztos vagyok benne, hogy az
Oláh Ibolya fölkel, megrázza magát és
jobb lesz mint valaha és én ezt tulajdonképpen
azért mondtam, mert valamit mondanom kellett és én
így gondoltam és nem is voltam benne biztos, hogy majd
te engem igazolni fogsz, te nem is tudtad, hogy én ezt
mondtam, és nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy te ezt
csináltad, de nem magam miatt, hanem temiattad.."
(szilvert,
OIRO fórum, 2007-07-18
12:38)
”Téged
el fognak hívni színházba musical főszereplőnek
és meg fogod tölteni a nézőteret.."
(Presser
Gábor) 2004. március 27.
(SoundR,
OIRO fórum, 2007-08-10
21:01)
A
legnagyobb érdeklődés érthetően Oláh
Ibolyát kísérte a címszerepben. Az
öntörvényű énekes őstehetség
kifejezetten alázatosan viselkedett a színpadon.
Színészi eszköztára még nem túl
gazdag, viszont hangja pompás,s az egyik lassú dal
előadásával sikerült levennie a lábamról.További
munkával, gyakorlással, kítűnő musical -előadó
lehet.
(Szabó Zoltán,
Fejér Megyei Hírlap - részlet, 2007.08.14.)
A
mai Aidáról csak szuperlatívuszokban tudok
beszélni, de gondolom, ezt mások is megteszik :) Cseles
ez a többszörös szereposztás: az ember azonnal
kedvet kap rá, hogy más variációban is
megnézze.
(Miklós,
Vörösmarty Színház vendégkönyve,
2007-08-10
23:16)
No,
akkor Aida. Kedves Andri, a ma este után egyetértek az
újsággal...ha rajtam múlna, bizony már
holnap utaznátok a Broadway-re...Ti táncosok, ugyanúgy
profin tettétek a dolgotokat (már nemcsak ügyesek
voltatok), mint az összes szereplő. Számomra az egész
előadás LELKE (ezzel nem kisebbítendő a többi
szereplő nagyszerű teljesítményét) Oláh
Ibolya volt. Emlékszem, mikor annak idején megtudtam,
hogy Ő lesz a címszereplő, kételkedtem, hogy bírja
majd koncentrációval, de minden képzeletemen
túltett. Azt már a Megasztárban is bizonyította,
hogy éneklésben őstehetség, és az
előadásmódja is páratlan, de hogy színész"bőrbe"
bújva is ilyen nagyszerű teljesítményre
képes...csak gratulálni tudok neki, szívemből!
:) "Tárgyilag" tetszettek a koreográfiák,
gyönyörűek voltak a jelmezek, a színpadképek
is jól el voltak találva...no és a zenekar, le a
kalappal előttük!
S,
hogy holnap mi lesz?...sajnos nem tudok jelen lenni, de ahogy Miklós
is írta(d), bizony még sok-sok szereplő variációja
van ennek a darabnak, és az igazi inyencek, valószínűleg
mindegyikre kiváncsiak lesznek, feltéve, ha bírja
majd a pénztárcájuk...
(zoli4,
Vörösmarty
Színház vendégkönyve, 2007.08.10.
23:44)
Örömmámorban
úszott a közönség!
Információimat
Joe, Csilla, Szilvert, Györgyi, és Rossitól
szereztem.
Egymás kezéből kapkodták a
telefont, hogy megosszák örömüket velem. Mit
mondjak, nagyon jól esett.
A végén állva
lévő félórás vastaps! A számok
között is nagyobb taps, mint a Premieren!
Hibátlan
előadás. A színpad hiába volt kisebb, mint a
szigeten, a táncosok jól elfértek rajta. Egyedül
a díszletek áthelyezése volt más, de ez
is tökéletesen oldódott meg.
Elnézést
a fent említettektől, hogy elvettem a kenyerük egy
részét, de mi többen vagyunk, akik nem tudjuk
kivárni, míg hazaérnek és beszámolnak.
Ettől függetlenül várjuk minden résztvevő
részletes beszámolóját, amit előre is
köszönünk.
(Béla,
OIRO fórum, 2007-08-10
23:20)
A
lányok elifolikus hangulatban voltak! Beültek valahova,
hogy tovább örüljenek. Nem tudnak hazamenni még.
Tehát később írják beszámolóikat.
(Béla,
OIRO fórum, 2007-08-10
23:29)
Több
idevágó idézet is eszembe jut a tegnap estével
kapcsolatban, de talán ez fejezi ki a leginkább azt,
amit mondani szeretnék: "Tudod, hogy nevezik ezt Ibolya?
SIKER!!!!!"
Méghozzá nem is akármilyen:
kirobbanó, átütő siker! :) Nagyon jó volt
látni a véget érni nem akaró vastaps
közbeni örömödet, a bohóckodásodat!
Nagyon jó volt látni a színházból
kiáramló csillogó szemű, mosolygós
embereket, hallani, hogy sokuk előtt hatalmasat bizonyítottál
és megváltoztattad bennük a rólad alkotott
képet! Nagyon jó, hogy tanúja lehettem mind
ennek! Gratulálok!:)
(Györgyi,
OIRO fórum, 2007-08-11
05:11)
Györgyi!
Látom nem tudsz elaludni. Nem is csodálom!
Köszönjük
a hejnali beszámolót.
A telefonotok után még
este, nem bírtam ki, hogy ne írjam meg a jó
hírt.
Ismét tarolt Ibolyával az élen
az Aida!
(Béla,
OIRO fórum, 2007-08-11
05:55)
Tudjátok,
azért szívmelengető, hogy nem csak azok nem aludtak,
akik ott voltak a színházban... Vajon segít-e
Ibolyának (és ha igen, miben) ez a "kollektív
szeretet" ????
(Zsuzsa,
OIRO fórum, 2007-08-11
09:01)
Próbálom
öszzeszedni a gondolataimat,ami nagyon nehezen megy.....
Én
a Margitsziget után lázban égtem két
hétig,számoltam a napokat,és végre
eljött.
A tervezetthez képest némi
csúszással,de megérkeztünk
Székesfehérvárra,és már du.négy
volt mire összerrázodott a csapat,persze minden
gondolatunk az este körül forgott,és alig vártuk
az előadást.
Nekem személy szerint görcsben
volt a gyomrom,mikor megérkeztünk a színházba
és elfoglatuk a helyünket. A színház
gyönyörű volt,minden hely foglat volt,mikor körbe
néztem,mi pedig a 3.sorban középen a színpadtól
2 méterre ültünk,olyan feszült voltam ,most
minden rezdülést láthatok majd a színpadon,sokkal
kisebb a tér,vajon minden rendben lesz-e,most más lesz
a partnere vajon ugyanolyan jól el tudják -e majd
játszani,ezek és hasonló gondolatok jártak
a fejemben.
Aztán felgördült a függöny,és
elkezdődött..........
A színpadi kép szerintem
semmiben nem különbözött a szigeten látottaktól,a
diszlet,a fények,a ruhák minden ugyanaz volt.
Eleinte
csak Ibolyára koncentráltam,és szorítottam
érte hogy minden rendben legyen,aztán szépen
lassan volt időm másra is figyelni,és sok "új"dolgot
fedeztem fel,persze ami a szigeten is volt csak elkerülte a
figyelmem.
A "szállj fel dal"aztán
tarolt,ott a közönség nem igazán akarta
abbahagyni a tapsot,sokakat magával ragadott,amin nem
csodálkozom,mert óriási volt.
Aztán
jött a szünet,ami nekem nagyon rövidnek tünt,de
mindenki gyorsan helyet foglat,és folytatódott.......
És felhangzott az "oly könnyű".......,hát
még a lélegzetem is elakadt ahogy énekelte,ahogy
felépítette ezt a dalt,amilyen érzések
kavarogtak bennem közben amit nem tudok szavakba önteni,térdelt
a színpadon,csukva volt a szeme,az arca leírhatalan és
a végén a "szép halál"abban
minden benne volt,a világ összes fájdalmával
,de ezt nemcsak én éreztem így,hanem a közönség
is,mert szűnni nem akaró tapssal jutalmazták.
Fantasztikus volt,felülmúlta önmagát,tudom
ez már elcsépelt,de ha egyszer így van!!!????
Ettől a perctől aztán oldódott bennem a
feszültség,és teljesen magával ragadott a
történet.
A feszültség helyett végtelen
nagy szeretetet éreztem a szívemben,a lelkemben.
Utánna minden tökéletes volt,ami még
rendkívül magával ragadott,mikor könyörgött
Radamesz életéért,a hangja olyan csodálatosan
csengett,szinte sírós volt,és ez engem nagyon
megfogott.
Mondanom sem kell,hogy nem bírtam ki könnyek
nélkül,nehéz volt megküzdenem a saját
érzéseimmel.
A darab legvégén pedig
mikor újra találkoznak a múzeumban,egymás
nyakába borulnak,ami a szigeten nem így volt,és
nekem ez így sokkal hatásosabbnak tünt.
És
akkor jött a taps.......nem tudom meddig tapsoltak az emberek,de
nagyon sokáig,állva.......bejött a rendező,és
láttam Szomor Györgyöt is egy pillanatra,és
újra felhagzott a "Szállj fel"dal,de itt már
látszódott mindenkin hogy sokkal oldottabak,és
felszabadultabbak,Ibolya csak mosolygott,mosolygott,és
integetett,szerintem ő maga sem hitte,amit látott,vagy nem
merte elhinni!!!!!
Annyira boldog voltam,legszívesebben
odarohantam volna hozzá,hogy átöleljem.
SIKER!!!!siker!!!!SIKER!!!!!!!
Megérdemelete,megérdemelték,mert
az amit ők abban a a három órában a közönségnek
nyújtani tudtak az valami csodálatos,fantasztikus
érzés.
Ebben a világban,ebben az embertelen
világban pedig borzasztóan szükség van
erra,nekem személy szerint nagyon,hogy ilyen hatások
érjenek,boldogogság,szeretet és büszkeség,ez
volt amit éreztem,miután kijöttünk a
színházból.
Sokan percekig álltak az
utcán,és beszélgettek kisebb
csoportokban,mielött hazamentek.
Mi még beültünk
egy szórakozóhelyre és órákig
beszégettünk,közben aztán kitört a
vihar,zuhogott az eső,és természetesen hajnalban még
bőrig is áztunk,folyt a víz a hajunkból,és
a ruhánkból,miközben fújt a szél,de
kit érdeket mindez mikor a szivünkben ottr lapult,a
szeretet és a boldogság,és boldogan kiabáltunk
bele az éjjszakába!!!!!!
"Fázom,mégis
égek lángolón!"
(Csilla,
OIRO fórum, 2007-08-11
10:50)
Csilla!
Wáó !ez a beszámoló!!!!!
Még
igy is remegek ,hogy olvasom :)
Nekem azért volt annyira
magávalragadó, mert olyan közel voltak a szereplők
,hogy minden rezdülésüket láttam és
átéreztem . .. Hú.. borzongás volt
felsőfokon ... :)
Ibolya pedig ...ááá.. és
a többiek is .. a táncosok az összes szereplő
óriásit alakított..
A hangosítás
is nagyon profi volt.A színház alusztikája
annyira jó .. minden szót tísztán
lehetett érteni ...
muszáj megnézni még
néhányszor.. / még tuti van olyan részlet
amit eddig észre sem vettem ./
A sikerről csak annyit ,:
nem mi álltunk fel először ... :)
(Rossi,
OIRO fórum, 2007-08-11
15:24)
Valami
hírt, hogy viszonyult Feke Pál Ibolyához ?
Hogyan néztek ki együtt ? Szomor Györgynél
éreztem kötődést.
(SoundR,
OIRO fórum, 2007-08-11
19:31)
Szomor
Györggyel talán egy picivel nagyobb volt az összhang
közöttük az előadás alatt, de Feke Pállal
is nagyon jól alakították a szerepüket. A
finálénál különösen nagyon
aranyos volt, ahogy egymással viselkedtek! Úgyhogy nem
volt semmi gond! :)
(Györgyi,
OIRO fórum, 2007-08-11
21:05)
Én
bevallom azért is aggódtam,mert Szomor Györggyel
nagyon összhangban voltak,és féltem hogy Feke
Pállal is ennyire jó lesz-e,viszont így utólag
voltak jelenetek amiben Feke Pállal tetszett jobban.
(Csilla,
OIRO fórum, 2007-08-11
22:29)
Egy
kicsit én is aggódtam, / főleg mert a többiek
belémszugerálták ,/igaz ,csilla?/ :)
De nem
volt semmi probléma kettőjük között. érezhetően
összhangban voltak,
Mindkét párosításban
érdemes megnézni a darabot ..
(Rossi,
OIRO fórum, 2007-08-12
08:06)
Csilla!
No comment, ahogyan ezt leírtad, ahogyan megosztottad velünk
örömödet, legszívesebben odarohannák és
átölelnélek!
Tegnap is éreztem a
telefonban, hogy ami történt, maga a csoda. Vissza nem
térő pillanat, nagyon sajnálom, hogy nem voltam ott!
Már csak egy kérdés. Volt hívatásos
kamera a helyszínen?
Hátha egyszer mi is
megláthatjuk azt a csodát. Az élő előadás
varázsát tudom, nem adja vissza, de így is
szeretném a fehérvári premiert látni.
(Béla,
OIRO fórum, 2007-08-11
12:18)
A
válaszom igen Béla,volt kettő is jobb oladt és
bal oldat is!!!!
(Csilla,
OIRO fórum, 2007-08-11
12:22)
Már
egy ideje az AIDA csak Ibolyáról szól csak van
még aki nem vette észre :-)
(SoundR,
OIRO fórum, 2007-08-13
11:02)
Köszönöm
a pénteki csodálatos Aida előadást! Bizony
megkönnyeztem sok sok pillanatát. S ami a
legcsodálatosabb volt, hogy bár kiváncsiságból
választottam ezt a napot, mert Oláh Ibolyára
voltam kiváncsi, Ibolya mellett az egész társulat
nagy élménnyel ajándékozott meg. Az
összes szereplő a rendezés a diszlet mind, mind
lenyűgözött. Azt hiszem, hogy még a bérleten
kívül is többször meg fogom nézni. Még
soha nem tapasztalt élmény volt az a szeretet is ahogy
a nézők fogadták az előadást. Több
alkalommal a nyíltszini vastaps is kifejezte a szereplők és
a darabért tevők sikerét. Mégegyszer köszönet
mindenkinek, s további sikereket kívánok!
(Ágota,
Vörösmarty Színház vendégkönyve,
2007-08-12
21:27)
Köszönöm
a csodálatos székesfehérvári előadást!
Nagy és örök élmény marad. Ibolyának
szívből kívánok sok sikert, s kívánom,
hogy vágyai teljesüljenek.
(Ágota,
aida.hu, 2007-08-12
21:59)
"Elmúlt,
mint 100 más pillanat
S
tudjuk, hogy mégis múlhatatlan
Mert
szívek őrzik, nem szavak."
(Hemingway)
(Joe,
OIRO fórum, 2007-08-13
20:49)
”Beleszerettem
ebbe a darabba! A dalok gyönyörűek,
a történet igazán nekem való. Annyira
vágyom arra, hogy ilyen csodálatos érzéseket
élhessek meg, mint amilyeneket Aida! Ebben a musicalben
elmondhattam, elénekelhettem a leggyönyörűbb
érzéseket! Már meséltem neked, hogy
sokszor a próbákon is kicsordult a könnyem éneklés
közben. Így érdemes élni, így
érdemes szeretni és meghalni is, mint
Aida!"
"Székesfehérvár igazán
klassz hely! Szeretem, hogy olyan sajátos hangulata van a
városnak. Szeretek sétálni az ódon házak
között. Minden olyan rendben van tarva. Bármerre
járok, mindenütt találok valami szépséget.
Az emberek is nagyon kedvesek. Odaköszönnek, megkérdezik,
hogy mi újság.."
"Most már
látom, hogy milyen kőkemény munka van egy színházi
előadásban. Ráadásul egy csodálatos
varázslat, ahogyan az ember átalakul valaki mássá,
és megszűnik a valós világ.."
"Bizony
volt olyan, hogy majd' összeestem. Kevés idő jutott a
pihenésre, pedig szeretem azt a kis színészlakást,
ahol Fehérváron laktam, jó volt otthon lenni.
Láttad rajta a táblát, hogy Európa
legöregebb pogári lakóháza! Az a legjobb
benne, hogy árad belőle a történelem. Kicsi,
csendes és nagyon batárságos. Kár, hogy
csak néhány órát töltöttem ott
naponta, az időm java része a színházban telt.
Reggel bementem, megreggeliztem a büfében, és
bizony az ebéd és vacsora is ott volt föltálalva.
Sokszor egy-két órát aludtam, és
indulhattam Pestre, a forgatásra.."
"Váltani
is nehéz volt. A film teljesen mai történet. Egyik
nap még egy szerelmes rabszolgalány voltam, másnap
pedig egy tehetséges cigánylány, aki jelentkezik
egy tehetségkutató versenyre.."
"Nagyon
elfáradtam. Ne érts félre, ilyen kellemes
fáradtságot talán még soha nem éreztem.
Elfogyott ugyan az erőm, de életem egyik legizgalmasabb
időszakán vagyok túl.."
"Szükségem
van az emberi kapcsolatokra, ugyanakkor néha nagyon nehezen
tudom elviselni mások jelenlétét. Nem vagyok
könnyen elviselhető társ, és kevés embert
tudok igazán szeretni. Nyilván ez is a gyerekkorommal
függ össze. Van egy jó kis csapat körülöttem,
akik elnézik a hülyeségeimet is, és sokat
segítenek. Még a Megasztár idején alakult
egy Ibolya Baráti Kör. Voltak ugyan, akik elmaradtak, de
újabbak is csatlakoztak a csapatkoz. Ők időnként
találkoznak, összejárnak, időnként
leutaznak Tiszadobra is. Bár mi keveset találkozunk,
mégis sokszor vannak a segítségemre. Amikor
Székesfehérváron szükségem volt
tévére vagy mosógépre pillanatok alatt
kerítettek. Honlapokat üzemeltetnek, ha kell, ide-oda
fuvaroznak. Budapesten él egy nagyon kedves család, Dr.
Nagy Attiláék. Elmondani sem tudom, hányszor
segítettek már kisebb-nagyobb ügyekben. Szóval
sok jó ember van körülöttem. Én viszont
időnként elég magamnak való vagyok.."
(Ibolya,
Nők Lapja - részletek, 2007.09.11.)
Párhuzamos
interjú a két Aidával
Hatalmas
sikerrel mutatták be Elton John és Tim Rice darabját,
az Aidát, amely az egyiptomi időket jeleníti meg
színpadon. A musical főszerepét kettős szereposztásban
két fiatal lány kapta: Oláh Ibolya és
Debreczeni Márta. Aidát, a gyönyörű núbiai
hercegnőt mindketten egyedi sílussal formálják
meg a szinpadon.
Oláh Ibolyával:
Mennyire
fáradtál el a próbafolyamat végére?
-Hát egy kicsit már igen, hiszen közben a
Casting című filmet is forgatjuk. Ha itt nincs próba,
akkor ott vagyok, ráadásul ott vannak a koncertek is a
zenekarommal. Nem panaszkodom viszont, mert mindegyiket szeretem
csinálni.
-Pihenésre nem marad időd?
-Idén
biztosan nem fogok nyaralni.
-Strandra sem nézel el néha?
-Nem, a strandot már nagyon régóta nem
szeretem. Viziszonyom van. 14 éves lehettem, amikor történt
valami, ami miatt azóta sem szeretem a vízpartokat. De
erről inkább nem szeretnék beszélni…
-Akkor térjünk vissza a darabhoz!
-Nagyon nehezek
ezek a dalok egytől egyig, a pózai részekrő nem is
beszélve.
-Mennyire áll közel hozzád ez
a zenei stílus?
-Érdekes, hogy az elején
egyáltalán nem élveztem, de aztán, ahogy
nap mint nap énekeltem őket, egyre jobban megszerettem ezeket
a dalokat.
-Nem szereted Elton John zenéit?
-Nem az én
sílusom, de azt el kell ismerni,hogy nagyon jó dalokat
írt,az Aidában pedig Tim Rice-szal együtt
fergetegeset alkottak.
-Megnézitek egymást a másik
főszereplővel, Debreczeni Mártával?
-Persze! Már
a próbák alatt is figyeltük egymást, ez
fontos.Instrukciókkal inkább Szurdi Miki látott
el mindkettönket, nem szóltunk bele, hogyan játsszon
a másik.
-Milyen a kapcsolatotok Mártával?
-Jóban vagyunk, bár még nem voltunk együtt
borozni.A darab kapcsán mutatkoztunk be egymásnak,
azóta is nagyon rokonszenves.
-Mennyire áll közel
hozzád Aida?
-Egyre inkább, pedig először nem
is fedeztem fel hasonlóságot kettönk között.
-Van-e ezután, az első szinészi munkád után
valamely szerepálmod?
-Nem, nincs hiszen nem tudhatom, mit
hoz a jövő. Az is megtörténhet, hogy most kilépek
az utcára és elüt egy autó…
Debreczeni Mártával:
-Most jöttél
le a szinpadról. Fáradt vagy?
-Igen, nagyon.
-Nem
zavar, hogy szinte majdnem mindenki arról beszél, hogy
Ibolya játsza az Aidát?
-Egyáltalán
nem.Ez természetes, hiszen a Megasztár után őt
az egész ország megismerte.
-Milyen a
kapcsolatotok?
-Nagyon jó! Ibolya természetes
viselkedésével mindenkit levesz a lábáról,
nagyon kedves és aranyos.
-Téged hol láthatott
eddig a közönség?
-Eddig még nagyobb
szerepekben sehol. Ez az első főszerepem, úgyhogy ez nekem még
inkább fontos.
-Hogyan kaptad meg a szerepet?
-Egyszerűen
elmentem egy válogatásra,ahol engem választottak
ki. Nagyon hálás vagyok ezért és remélem,
a közönségnek is elnyerem a tetszését.
-Mit vársz ettől a szereptől? Országos ismertséget?
-Hát, majd meglátjuk, remélem, mindenkinek
tetszeni fog, aztán hogy mit hoz a jövő,még nem
tudom.
-A hajadat befonták a szerep miatt, Ibolyáét
nem.
-Mindkettőnknek más a stílusa.Hozzám ez
a frizura közelebb áll, ezért lett ilyen. Nem kell
egyformán kinéznünk Aidaként! Gondolom,
Ibolyának is volt elképzelése arról,
hogyan nézzen ki.
(Radics
József, Napi Ász, 2007.08.05.)
A darab
A régi egyiptomi időkben járunk, amikor még fáraók uralkodtak, papok döntöttek háború, és béke kérdésében. A legyőzöttekre halál vagy rabszolgaság várt.
Aida, a gyönyörű núbiai hercegnő, egy háború során fogságba esik, s ott a fáraó lányának rabszolganője lett.
Ám az, hogy királyi család tagja, mindenki számára ismeretlen maradt, a rabszolganő őrizte titkát. Azonban kivételes szépsége elvarázsolta Radamest, az egyiptomi seregek vezérét, s a fiatalok nyomban egymásba szerettek. A hadvezér és a rabszolgalány titokban akarja tartani szerelmét. Radamesnek ekkor már Amneris, a fáraó lánya volt a jegyese, aki végül rálel a titokra és leleplezi a szerelmeseket. A lebilincselő és tragikus történet a szerelmesek sorsát mutatja be és kíséri el a végkifejletig
A szenvedéllyel átszőtt, örök szerelmi történet mindenki számára ismerős lehet Verdi Operájából. A történetből írt musicalt 2000. március 23.-án mutatták be az Egyesült Államokban, a New York-i Broadway-n hatalmas sikerrel.
A musical szövegét Tim Rice írta, zenéjét a méltán híres Elton John szerezte.
Az Aida a Broadway-n eddig 1852 előadást élt meg. A produkciót közel 2,5 millió ember látta már és 150 millió dollárt hozott. A Broadway-n szerepet kaptak nagyobb popsztárok is, mint például Toni Braxton, Michelle T. Williams és Deborah Cox.
Öt
"Tony Awards" jelölést kapott és négy
kategóriában nyert is:
Legjobb szöveg: Tim Rice
Legjobb dal kategóriában: Elton John
Legjobb
musical színésznő kategóriában: Heather
Headley
Legjobb fénytervezésben: Natasha Katz
A darab zenei anyagából készült cd-ből több, mint egymillió példány fogyott világszerte. 2001-ben Grammy díjat nyert a legjobb Musical Show Album kategóriában
A produkció nemzetközi turnéra indult 2000 nyarán és ezután színpadra állították Amsterdamban, Észtországban, Kanadában, Japánban. Jelenleg Európában, a Stage-Entertainment bemutatásában játsszák Németországban.
Aida,
Núbia hercegnője: Oláh Ibolya / Debreczeni Márta
Radames, egyiptomi hadvezér: Szomor György / Feke Pál
Amneris, a Fáraó lánya: Xantus Barbara /
Fésűs Nelly
Zoser, Radames apja: Kálloy Molnár
Péter / Gerner Csaba
Mereb, Radames szolgája:
Szrapkó Nándor / Gulyás Hermann Sándor
Fáraó: Baranyi László / Matus György
Amonasro, Núbia királya: Quintus Konrád /
Juhász Illés
Nehebka, Etiópia rabszolgalány:
Csizmadia Ildikó / Madák Zsuzsanna
Továbbá a Vörösmarty Színház tánckara és stúdiósai, Musical Táncstúdió, Színitanoda, valamint a West End Szinház zenekara.
Rendező:
Szurdi Miklós, Szomor György
Dalszöveg: Szomor
György
Fordította: Palla Szabina
Jelmez Fekete
Monika
Zenei vezető: Döme Zsolt
Szövegkönyv:
Szurdi Miklós
Világítástervező:
Csontos Balázs
Díszlet: Libor Katalin
Vezető
koreográfus: Bakó Gábor
Koreográfus
munkatársa: Szakál Attila
Korrepetitor: Réti
Anikó
Rendező assisztens: Vári János
Karmester: Ruff Tamás
Személyi edző: Kontler
Dániel
Pirotechnikus: Steiner Iván
Az
Aida története
Az afrikai rabszolgahercegnő története egyesek szerint, olyan régi, mint a szfinx. Bár a tragikus szerelmesek históriája nem jutott el Európába 1871-ig, Guiseppe Verdi operájának bemutatójáig, de ezután meghódította a világot. A fáraók idejében Egyiptom vaskézzel uralkodott a világon. Ez a kivételezett és fel nem világosult ország úgy tartotta meg hatalmát, hogy leigázta a szomszédos nemzeteket, bekebelezte földjeiket és rabszolgává tette népeit.
A fiatal Radames kapitány, a fáraó hadseregének parancsnoka, leigázza Núbia népét, amely egy terület a mai Asszuán közelében, Dél-Egyiptomban. Az áldozatok között van Aida, a núbiai király lánya, aki eltitkolja kilétét fogvatartói előtt. Aida önzetlensége, szelleme és bátorsága nagy hatással van Radamesre, aki ahelyett, hogy Aidát a rézbányába küldené dolgozni, ajándékként felajánlja őt jegyesének, Amneris egyiptomi hercegnőnek. Még az elkényeztetett hercegnő is felismeri az eltitkolt nemességet Aidában, nemsokára barátjává fogadja a szolgálólányt. Ahogy Radames vonzódik Aidához, Aida is úgy találja, hogy vonzódik ehhez az egyenes szívű férfihoz, aki egy korrupt társadalom rabja. Aida bátorítja Radamest, hogy találja meg jobbik énjét. Arról ábrándoznak, hogy milyen lenne a szerelem egy háború nélküli világban, ahol nincs előítélet és gyűlölet. Kulturális különbségeik ellenére a két fiatal utat enged a szenvedélynek, és reménytelen szerelembe esnek.
Amikor az egyiptomiak elfogják a núbiai királyt, a szerelmesek tudják, hogy mi az országuk iránti kötelességük, és ez elszakítja őket egymástól. Aidát tetten érik, mikor segít apjának a szökésben, és Radames előtt két út áll: megakadályozza és letartóztatja Aidát, vagy elengedi őket. Miközben segít kiszabadítani a királyt, őt és Aidát rabul ejtik, és arra ítélik, hogy élve eltemetik őket. Amneris, aki együtt érez velük, nem tudja halálukat megakadályozni, de megparancsolja, hogy együtt, közös sírba tegyék őket.
Bár a szerelmesek sorsa tragikus véget ér, szerelmük legyőzi a halált, és halhatatlanná válnak ebben a legendában, amely máig megindítja, meghatja nézőit.
A fáraók Egyiptomának történelme harminc évszázadot ível át. Az írás őstörténetet bevégző, új lapot nyitó tudománya mintegy ötezer éve született, kevéssel azelőtt, hogy a legendás Ménész fáraó egyesítette és uralma alá vonta Alsó- és Felső-Egyiptom két királyságát. A következő háromezer esztendőt a hagyomány három részre osztja: az Ó-, a Közép- és az Újbirodalom korára, majd következett az első, második és harmadik átmeneti kor, a későkor és végezetül a görög-római kor. Az Egyiptomban uralkodó fáraókat Menetho, a pap i.e. 3. századi ábrázolása nyomán harminc dinasztiába soroljuk. Ez a kronológia hasznos hivatkozási alapot képez, ám nem szabad túl szigorúan vennünk. A központosított óegyiptomi állam, joggal kárhoztatta azokat az időszakokat, amikor a központi hatalom gyenge volt és zilált, de távolról sem szabad azt hinnünk, hogy az átmeneti korokban csupán rombolás és maradiság uralkodott. Hasonlóképpen nem tudjuk pontosan, hogy bizonyos korokban a fáraóváltás miért jelentett dinasztiaváltást is egyúttal. Annyi bizonyos, hogy a tartósan uralkodó, hatalmas dinasztiák után maradt nagyszabású emlékművek ma is hirdetik az óegyiptomi kultúra páratlan kifinomultságát, nagyszerű vívmányait.
A fáraók Egyiptomából maradt régészeti lelőhelyek mintegy 1000 kilométer hosszan sorakoznak a Nílus partja mentén, valamint fontos emlékeket találunk a folyódeltában, a Sínai-félszigeten és a sivatagokban is. A sivatag meghatározó tájeleme az egyiptomi történelemnek. A Keleti-sivatag kiszárad folyómedreiben, a Nyugati-sivatag magányosan heverő görgetegkövein talált festmények és faragások egyaránt tanúsítják, hogy a sivatagok ásványkészletére hamar felfigyelt az óegyiptomi nép. A Sínai-félsziget aranykoráról mesél többek között Szerabit el-Hadim, félig épített félig kőbe vájt temploma. A Nílus- deltát már az ősidőkben benépesítette az ember: II. Ramszesz a XIX. dinasztia legnevezetesebb uralkodója hatalmas rezidenciát épített itt magának és udvarának, később pedig Nagy Sándor alapította meg a Nílus-delta legnevezetesebb városág, Alexandriát. Gízában, a sivatag háttere előtt magasodik Egyiptom nevezetes jelképe: Hufu, Kephrén és Menkuaré roppant piramisa. Dél felé haladva, ahol a sivatag és a völgy egybeér, temetkezési helyek sora, tucatnyi kisebb-nagyobb piramis, a fáraók több száz alattvalójának sírhelye színesíti a tájat. Meg kell említenünk Szakkarát, ahol az Óbiradolom nagy fáraója Dzsószer megépíttette a legelső olyan piramist, amely mintha egyre csökkenő méretű lépcsőfokokból állna össze, valamint Sznofru - Kheopsz apjának - piramisait, amelyeket már sík oldalúnak építettek.
Az ősi Théba az egyiptomi történelem több korszakában a fővárosi rangra emelkedett. A Nílus keleti partján állt valaha Luxor és Karnak monumentális épületegyüttese. A nyugati part hegyei rejtik a Királyok és Királynők völgyét, kincseikkel ott nyugszanak az újbirodalom fáraói. A hegy Nílusra tekintő lábánál - vallásuk tiszteletére - a leghatalmasabb fáraók emeltek templomokat. A Nasszer-tó megszületése előtti időkben itt állta el a folyó útját hat vízesés közül az első, melynek zuhogója stratégiai jelentőségű természetes határt jelentett a vízi úton. Az óegyiptomiak elfoglalták Elephantiné szigetét, és voltak idők, amikor Núbia azóta víz alá került területei fölött uralkodtak. A XII. dinasztiabeli fáraók erődített várakat építettek, amelyeket immár örökre elborított a víz. Ebben a korban játszódik az Aida.
"Though there was a danger - a personal artistic risk - in writing a modern version of something that is already an operatic classic, I jumped at the chance. And Tim's lyrics inspired me, capturing the timelessness and seriousness of the story and the issues it confronts. Aida has to have'gravitas.' What you're witnessing is a story about the ultimate sacrifice - about dying for love. Working on it has been a complete and utter joy." (Elton John, Composer)
"Bár volt veszélye - személyes művészeti kockázata - annak, hogy megírjam a modern verzióját egy már klasszikussá vált operának, azonnal kaptam a lehetőségen. Tim versei inspiráltak, a versek megragadták a történet időtlenségét és komolyságát, és azokat a kérdéseket, amelyekkel szembe kerül. Az Aida kell, hogy legyen Aminek itt tanúi lehetünk az egy történet a végső áldozathozatalról - a halál vállalásáról a szerelemért. A munka teljes és végtelen öröm volt." (Elton John, Zeneszerző)
"Aida was one of those rare opportunities for me to write songs that not only served the character and plot, but is what i believe personally. When that hoppens, you hope that what start sas a personal statement also has universal meaning. That the audience will hear the words and say' yes, I understand. I belive that, too." (Tim Rice, Lyricist) " Az Aida egyike azon ritka lehetőségeknek amikor úgy írhatok, hogy a dalok nemcsak a cselekményt szolgálják, hanem arról írhatok amit én személyesen hiszek. Amikor ez történik az ember azt reméli, hogy ami személyes vallomásként indul végül egyetemes jelentést kap. Ahogy a közönség hallgatja a szöveget és azt fogja mondani "igen" "értem" "ebben hiszek én is". (Tim Rice, Dalszövegíró) "The choreographer's challenge is to create a style of movement that supports the narrative. For Aida, I felt this could be achived most effectively by exploring the world around and oustside the central characters. Becaouse the show is so varied in its form, I was able to tap into influences from Egypt, Africa, the Far East and modern concert dance. All these different 'vocabularies' were able to add texture and color and support the story's emotional arc." (Wayne Cilento, Choreographer) " A koreográfus előtt álló kihívás az, hogy hogyan találjon ki egy olyan mozgásstílust ami a történetet segíti. Az Aidában úgy éreztem ez úgy érhető el hatékonyan, hogy feltárjuk a fő karakterek közötti világot. Mivel a show olyan változatos, be tudtam építeni egyiptomi, afrikai Távol-keleti és modern tánchatásokat. Mindezek a különböző stílusok különböző színeket hoznak és erősítik a történet érzelmi ívét." (Wayne Cilento, Koreográfus)
"Love stories are important to
us, yet we don't see them very often. Aida is a classic tale of
lovers struggling against extraordinary odds ina n extraordinary
social situation. Unlive Verdi's opera, which starts with Aida and
Radames already in love, this version focuses on how these two
unlikely people come to know and understand each other."
(Robert Falls, Director/Book)
"A
szerelmi történetek fontosak nekünk mégsem
látunk ilyeneket túl gyakran. Az Aida egy klasszikus
történet, melyben a szerelmesek esélytelenül
küzdenek egy hihetetlen társadalmi helyzetben. Az
operával ellentétben ahol Aida és Radames már
a történet elején szerelmesek, ez a darab arra
összpontosít, hogy ez a két ember hogyan ismeri és
érti meg egymást." (Robert
Falls, Rendező/Író)
(aida.hu)Aida
és a színészek
Bélyegek
a főszereplőkről
Több mint egy évszázada,
hogy Giuseppe Verdinek köszönhetően Európa is
megismerhette a szép rabszolganő, a núbiai király
lánya, Aida történetét. Az opera azóta
számtalan feldolgozást megélt, 2000-ben Elton
John és Tim Rice írt belőle musicalt, amelyet hatalmas
sikerrel játszottak a Broadwayn. Ezt a változatot
mutatta be most hazánkban a budapesti West End Színház
és a székesfehérvári Vörösmarty
Színház közös produkciója, ismert,
tehetséges színészek szereplésével.
A szenvedélyes szerelmi történet szereplői
azonban nemcsak a színpadon, az újságokban vagy
a tévében lesznek láthatók, hanem akár
haza is vihetjük őket. Na persze nem háromdimenziós,
hanem kétdimenziós mivoltukban, bélyeg
formájában. A Magyar Posta ugyanis személyes
bélyegeket készít a tizenhat színészről,
a kettős szereposztás szerint. Így a színházkedvelők
ízlésük szerint „birtokba vehetik”
Oláh Ibolyát, Debreczeni Mártát, Szomor
Györgyöt, Feke Pált, Xantus Barbarát, Fésűs
Nellyt, Kálloy Molnár Pétert, Gerner Csabát,
Szrapkó Nándort, Gulyás Hermann Sándort,
Baranyi Lászlót, Matus Györgyöt, Quintus
Konrádot, Juhász Illést, Csizmadia Ildikót
és Madák Zsuzsannát.
A bélyegek
ívként, illetve csomagként kaphatók a
postákon. Egy ív húsz bélyeget tartalmaz
ugyanarról a színészről, a csomagba viszont tíz
darab bélyeget válogatnak össze a különböző
portrékból. A bevételből egy-egy bélyegív
után 500, egy-egy csomag után pedig 250 forint a Maszk
Országos Színész Egyesület Alapítványhoz
kerül az idős, rászoruló színészek
megsegítésére.
Az országos premieren,
július 27-én és 28-án a posta kihelyezett
szolgálattal működött a bemutató helyszínén,
a Margitszigeti Szabadtéri Színpadnál. Az
előadás ezt követően augusztus 10-én és
11-én, a székesfehérvári Musica Regia
keretében látható. A bélyegek
természetesen később is megvásárolhatók
lesznek, és forgalomban maradnak, akárcsak az előadás,
amelyet bérlettel, illetve országos turnén
tekinthet majd meg a közönség.
(L.M.,
http://www.posta.hu/object.F27AFDD5-EA4C-48EC-977E-D4D52E3EECBA.ivy)
Szeretném
továbbá megoszatni az információt, hogy a
musical az iwiw-en is megtalálható és
bejelőlhető ismerősnek :))
(Luca
Márió, aida.hu, 2007.08.27. 11:03)
Már
nyáron is láthatják a fehérvári
színházbarátok az Aidát, de a jövő
évi műsortervben is szerepel az előadás. Nem Verdi
operája, hanem Elton John musicalja. Oláh Ibolyával
a főszerepben. Vele beszélgettünk.
- Szereti Ön
Verdit?
-
Nem nagyon.
- És Elton Johnt?
- Őt sem
túlzottan.
- Ezek után félve kérdezem:
és hogy van Aidával?
- Érdekes musical
lesz, sőt, számomra a színház is sajátos,
új, különleges világ. Egyébként
köszönöm, Aida nagyon jól van.
- Milyen
hatással vannak a lelkére a mély emberi
érzelmek?
- Maradjunk Aidánál, aki
bonyolult lélek volt, ugyanakkor mégis roppant egyszerű
és hihetetlenül szerelmes, érzékeny emberi
lény... Szóval érthető, átérezhető.
-
A XXI. század ifjú hölgyére miként
hat e szerelmi történet? Ezek az érzelmek túl
porosak, cikik, vagy azt mondja, az emberi érzelmek nem
korfüggők...
- Az érzelmek függetlenek az
évszázadoktól. Hiszek benne, minden korban az
érzések a legszebbek, és ezek azok, amelyek az
ember szívét megdobogtatták, amelyek teljessé
tették az embert magát. A XXI. században ez
persze picit elavultnak tűnik, változnak a fiatalok, az
emberek, mostanában a csajok szedik fel a fiúkat, és
ez egyáltalán nem normális dolog.
-
Szerelmes típus?
- Nem tudom. A páromba nagyon
szerelmes voltam. A szerelem szép, a szerelem jó, de
sajnos az igaz szerelem mindig tele van fájdalommal.
-
Ha azt mondom Aida, és Oláh Ibolya, ez jelenthet egyet?
Hiszen Aida királylányból lett rabszolga, Oláh
Ibolya a nem szép élet után lett királylánnyá,
napjainkban éppen Aidává...
- Nem érzem, hogy rabszolgaként éltem a gyermekkoromat, ami tényleg nehéz volt. De nem egyedüli voltam, hiszen rajtam kívül milliónyi gyerkőc élt rosszul. Aida a saját hibájából lett rabszolga...
-
Ön viszont önhibáján kívül lett
királylány... - Nem vagyok királylány, én
nem vagyok senki. Van egy dal, amit Presser Gábor bá
írt nekem: Nem vagyok senki, senki fiának nem vagyok
kutya kölyke. Semmi sincs, csak egy pár rekedt dalom, még
a kulcs sem a enyém, ott ahol lakom . Na, ez vagyok én.
Ebben a kis országban egy kicsit népszerű ember, de nem
vagyok senki. Megpusztulnék, ha sztárallűrjeim
lennének, piszok egyszerű embernek tartom magam, és az
is vagyok, és így van rendjén.
- Könnyű
megmaradnia Oláh Ibolyának? Mert a kísértés
azért elég nagy...
-
Nincs kísértés, soha nem tudok elrugaszkodni
magamtól. Sokan gondolhatják, de jó nekem, de a
francokat, minden egyes napért megizzadok, mindenért
megküzdök, igyekszem megfelelni másoknak,
önmagamnak. Klassz dolgokat szeretnék csinálni,
hiszen olyan rövid az élet, és soha nem szabad
elfelejteni, honnan jöttem, és ha ez rendben van, akkor
nincs gáz.
- Egyetért azzal, aki azt mondta, az
ember dolga, hogy hagyjon jelet maga után az életben...
- Ilyeneken nem szoktam gondolkozni, csak csinálom a
dolgomat. Nem ösztönösen, hanem hál Istennek a
jó dolgok keresnek meg. Szeretnék klassz dolgokat
csinálni az életben. Nem hagyok tudatosan jeleket magam
után, szerencsére minden jön magától,
és ez így is van jól.
- Mi volt
gyermekkorának a kedvenc meséje, az a csodás
történet, amiben el tudta képzelni magát
úgy, hogy akár főszereplője is annak a szépséges
mesének?
- Nem volt ilyen. Induljunk ki abból:
nehéz gyermekkorom volt, és nem volt aki meséljen
nekem. Sohasem ábrándoztam, az életem túl
valós volt, és ebben nem volt helye a mesének.
-
Ami önnel történt, mégis mese volt. Vagy ez
valójában kijárt önnek?
- Nincs
olyan, hogy valakinek kijár valami. Az élet a
legnagyobb tanítómester, csak ott lehet megtanulni,
miképp lehet boldogulni, miként lehet embernek maradni,
miként maradhat az ember tisztességes. Sok az akadály,
miközben magunknak kell alakítani a mindennapjainkat,
saját keservünk által.
- Örömmel, mohón tanulta az életet, habzsolta annak tudományát?
- Sohasem habzsoltam az életet. Ami egyébként piszok egyszerű lenne, csak mi emberek tesszük nehézzé. Sohasem értettem, miért van, hogy az emberek elmennek az egyszerű dolgok mellett, és mindig a nehezet választják.
-
Shakespeare szerint színház az egész világ
. Tényleg az?
- Az élet nem színház,
az életben az emberek próbálnak boldogulni, és
ez nem könynyű. Elég megnézni, milyen életet
élünk itt, és most, és ma. Tengernyi
szegénység van köröttünk, miközben
vannak szemtelenül gazdagok is. Azok az emberek tudnak nekem
példát mutatni, akiknek nem könnyű, ám
mégis szívvel-lélekkel teszik a dolgukat, mint
például azok a színészek, akiket itt,
Fehérváron ismertem meg.
- Mit nehezebb
eljátszani: Aidát vagy az élet által ránk
kényszerített szerepeket?
- Mind a kettőt, és
mindkettő nehezen megy.
- Ha lenne egy jó tündér...
- Nincsenek jó tündérek! Látott már ilyet, Mert én még sohasem. De minden úgy van jól, ahogy van. Azért vagyunk, hogy hánykolódjunk a világban. Sokszor kell megvívni a harcainkat, igaz, nem vagyok az a nagy harcos, de ha kell, meg akarom nyerni a saját csatáimat. A gyengém az igazságérzetem, nem viselem el, ha akkor kell másnak igazat adni, amikor tudom, az igazság nem az ő oldalán áll. Számomra Anya a példa, aki egyszerű pedagógus, de szerencsére mégis kapott elismerést. Sikeres ember az, aki azt mondja, de jó nekem, mert megvannak elégedve velem, és így, vagy úgy elismerik a munkámat. A siker élménye az igazán fontos, nem pedig maga a siker. Mert valójában apróságok tehetik az embert boldoggá. Ha az Aida próbáján megcsinálok egy jelenetet jól, és azt mondja Miki (Szurdi Miklós rendező, a szerk.), Ibolya, ez most jó volt, akkor máris boldog vagyok. De aztán azt mondom: hoppá, ez kevés, ennél több kell.
- Dehát az életet sem könnyebb eljátszani...
- Nem, de az élet másabb, ott másképpen működünk, mint a színházban. Vannak emberek, akik megpróbálnak engem megfejteni, de csak annyit mutatok meg magamból, amennyit kell. Vannak dolgok, amelyek nem tartoznak másra, amelyek csak az enyémek.
- Az életben vannak jó dolgok, amelyekbe bele lehet halni, lásd Aida szerelme. Tényleg bele lehet a jóba halni, az élet tényleg haláli?
-
Nem, szerintem nem. A szegénységbe, abba bele lehet
halni, meg abba is, ha átnéznek rajtad, vagy ha nem
vesznek emberszámba. A boldogságba nem lehet belehalni.
Erről azokat kell megkérdezni, akik nehezen élnek, de
mégsem halnak ebbe bele, sőt, boldogok! Mert sok szép
van az életben. Elég, ha kinézünk az
ablakon, mint itt, és azt mondom, jaj, de szép amit
látok, és ezen nem is kell változtatni. Mert
ilyen egyszerűen nagyszerű a világ, de épp az a
legnehezebb, hogy úgy lássuk a szépségét
amilyen, és nem úgy, amilyennek beleképzeljük
a szépet. Mert akkor könnyen csúnyává
válhat, de így van ez mindennel, amibe az ember
beleavatkozik. Hagyni kell mindent a természetes szépségében
érvényesülni. Nem biztos, hogy az a szép,
amire mondják, nekem szép lehet egy csúf ember,
vagy egy korcs kutya, ha az megmaradt a maga természetes
módján olyannak, amilyen.
(http://www.fmh.hu/hetvege/20070602_meg_sohasem_lattam_jo_tundert,
2007.06.02.)
Szomor
Györggyel a július végén Magyarországon
is bemutatásra kerülő Aida musical egyik rendezőjével
beszélgettünk a készülő produkcióról.
- A bemutató a Margitszigeti Szabadtéri
Színpadon lesz. Hogy esett erre a választás?
-
Szerettünk volna egy varázslatos helyszínt találni
ennek a csodálatos musicalnek és úgy gondoltuk,
hogy a Margitsziget atmoszférája erre a legmegfelelőbb.
A jelmezekhez, diszletekhez, tüzekhez az egész látványhoz
a szabadtér mindig még valami pluszt kölcsönöz.
- Oláh Ibolya a darab egyik címszerepét
alakítja. Hogy állja meg a helyét a számára
szokatlan helyzetben, hiszen itt nem önmagát adja, hanem
egy szerepet kell eljátszania?
- Mint a darab egyik
rendezője és mint Radames, Aida partnere, csak a legjobbakat
mondhatom róla. A tehetsége pedig nem csak a dalokban,
hanem az egész jelenlétében magáért
beszél. Az első próbától kezdve úgy
dolgozik mintha világéletében ezt csinálta
volna. Július 27-én erről a nagyközönség
is megbizonyosodhat.
- Beszéltünk az egyik
címszereplőről, viszont akiről eddig kevesebb szó esett
a médiában, Debreczeni Márta a darab másik
Aidája. Megtudhatunk róla is valamit?
- Biztos
vagyok benne, hogy az, hogy keveset hallunk róla csak július
28-ig lesz így, mert az előadás után egyre
többen lesznek majd rá kíváncsiak, hiszen
talán túlzás nélkül állíthatom,
hogy új csillag van születőben.
- Amikor olvastam
a szereposztást, feltűnt egy név, Kálloy Molnár
Péter, akit a nagyközönség film és
prózai szerepeiről ismer, hogy esett rá a választás?
- Péterrel játszottam együtt az Éljen
az élet című musicalben, amit Ő is rendezett és
hallottam már tőle jó néhány dalt, sőt
tavaly az önálló estemen is énekeltünk
együtt. Tökéletesen tisztában voltam az Ő
kvalitásaival a musical játszás terén is.
Szurdi Miklós rendezőtársammal mindketten úgy
gondoltuk, hogy Ő a legmegfelelőbb választás.
-
Az Aida musical egy világhírű szerzőpáros
darabja, Elton John jegyzi a zenét, Tim Rice pedig a
dalszövegeket, közép-európai ősbemutató
révén számíthat e a közönség
arra, hogy a két szerző ellátogat a premierre?
-
Tárgyalások folynak és ha minden jól
alakul, akkor 27-én és 28-án vendégül
láthatjuk mind a két szerzőt.
(L.
M., zene.hu, 2007.07.07.)