Oláh Ibolya Múzeum

Bp., Margitsziget - 2007. július vége
AIDA musical, próba



„..Beleszerettem ebbe a darabba! A dalok gyönyörűek, a történet igazán nekem való. Annyira vágyom arra, hogy ilyen csodálatos érzéseket élhessek meg, mint amilyeneket Aida! Ebben a musicalben elmondhattam, elénekelhettem a leggyönyörűbb érzéseket! Már meséltem neked, hogy sokszor a próbákon is kicsordult a könnyem éneklés közben. Így érdemes élni, így érdemes szeretni és meghalni is, mint Aida!"

"Beleszerettem ebbe a darabba! A dalok gyönyörűek, a történet igazán nekem való. Annyira vágyom arra, hogy ilyen csodálatos érzéseket élhessek meg, mint amilyeneket Aida! Ebben a musicalben elmondhattam, elénekelhettem a leggyönyörűbb érzéseket! Már meséltem neked, hogy sokszor a próbákon is kicsordult a könnyem éneklés közben. Így érdemes élni, így érdemes szeretni és meghalni is, mint Aida!"

"Székesfehérvár igazán klassz hely! Szeretem, hogy olyan sajátos hangulata van a városnak. Szeretek sétálni az ódon házak között. Minden olyan rendben van tarva. Bármerre járok, mindenütt találok valami szépséget. Az emberek is nagyon kedvesek. Odaköszönnek, megkérdezik, hogy mi újság.."

"Most már látom, hogy milyen kőkemény munka van egy színházi előadásban. Ráadásul egy csodálatos varázslat, ahogyan az ember átalakul valaki mássá, és megszűnik a valós világ.."

"Bizony volt olyan, hogy majd' összeestem. Kevés idő jutott a pihenésre, pedig szeretem azt a kis színészlakást, ahol Fehérváron laktam, jó volt otthon lenni. Láttad rajta a táblát, hogy Európa legöregebb pogári lakóháza! Az a legjobb benne, hogy árad belőle a történelem. Kicsi, csendes és nagyon batárságos. Kár, hogy csak néhány órát töltöttem ott naponta, az időm java része a színházban telt. Reggel bementem, megreggeliztem a büfében, és bizony az ebéd és vacsora is ott volt föltálalva. Sokszor egy-két órát aludtam, és indulhattam Pestre, a forgatásra.."

"Váltani is nehéz volt. A film teljesen mai történet. Egyik nap még egy szerelmes rabszolgalány voltam, másnap pedig egy tehetséges cigánylány, aki jelentkezik egy tehetségkutató versenyre.."

"Nagyon elfáradtam. Ne érts félre, ilyen kellemes fáradtságot talán még soha nem éreztem. Elfogyott ugyan az erőm, de életem egyik legizgalmasabb időszakán vagyok túl.."

"Szükségem van az emberi kapcsolatokra, ugyanakkor néha nagyon nehezen tudom elviselni mások jelenlétét. Nem vagyok könnyen elviselhető társ, és kevés embert tudok igazán szeretni. Nyilván ez is a gyerekkorommal függ össze. Van egy jó kis csapat körülöttem, akik elnézik a hülyeségeimet is, és sokat segítenek. Még a Megasztár idején alakult egy Ibolya Baráti Kör. Voltak ugyan, akik elmaradtak, de újabbak is csatlakoztak a csapatkoz. Ők időnként találkoznak, összejárnak, időnként leutaznak Tiszadobra is. Bár mi keveset találkozunk, mégis sokszor vannak a segítségemre. Amikor Székesfehérváron szükségem volt tévére vagy mosógépre pillanatok alatt kerítettek. Honlapokat üzemeltetnek, ha kell, ide-oda fuvaroznak. Budapesten él egy nagyon kedves család, Dr. Nagy Attiláék. Elmondani sem tudom, hányszor segítettek már kisebb-nagyobb ügyekben. Szóval sok jó ember van körülöttem. Én viszont időnként elég magamnak való vagyok.."

(Ibolya, Nők Lapja - részletek, 2007.09.11.)


Párhuzamos interjú a két Aidával

Hatalmas sikerrel mutatták be Elton John és Tim Rice darabját, az Aidát, amely az egyiptomi időket jeleníti meg színpadon. A musical főszerepét kettős szereposztásban két fiatal lány kapta: Oláh Ibolya és Debreczeni Márta. Aidát, a gyönyörű núbiai hercegnőt mindketten egyedi sílussal formálják meg a szinpadon.

Oláh Ibolyával:

Mennyire fáradtál el a próbafolyamat végére?
-Hát egy kicsit már igen, hiszen közben a Casting című filmet is forgatjuk. Ha itt nincs próba, akkor ott vagyok, ráadásul ott vannak a koncertek is a zenekarommal. Nem panaszkodom viszont, mert mindegyiket szeretem csinálni.
-Pihenésre nem marad időd?
-Idén biztosan nem fogok nyaralni.
-Strandra sem nézel el néha?
-Nem, a strandot már nagyon régóta nem szeretem. Viziszonyom van. 14 éves lehettem, amikor történt valami, ami miatt azóta sem szeretem a vízpartokat. De erről inkább nem szeretnék beszélni…
-Akkor térjünk vissza a darabhoz!
-Nagyon nehezek ezek a dalok egytől egyig, a pózai részekrő nem is beszélve.
-Mennyire áll közel hozzád ez a zenei stílus?
-Érdekes, hogy az elején egyáltalán nem élveztem, de aztán, ahogy nap mint nap énekeltem őket, egyre jobban megszerettem ezeket a dalokat.
-Nem szereted Elton John zenéit?
-Nem az én sílusom, de azt el kell ismerni,hogy nagyon jó dalokat írt,az Aidában pedig Tim Rice-szal együtt fergetegeset alkottak.
-Megnézitek egymást a másik főszereplővel, Debreczeni Mártával?
-Persze! Már a próbák alatt is figyeltük egymást, ez fontos.Instrukciókkal inkább Szurdi Miki látott el mindkettönket, nem szóltunk bele, hogyan játsszon a másik.
-Milyen a kapcsolatotok Mártával?
-Jóban vagyunk, bár még nem voltunk együtt borozni.A darab kapcsán mutatkoztunk be egymásnak, azóta is nagyon rokonszenves.
-Mennyire áll közel hozzád Aida?
-Egyre inkább, pedig először nem is fedeztem fel hasonlóságot kettönk között.
-Van-e ezután, az első szinészi munkád után valamely szerepálmod?
-Nem, nincs hiszen nem tudhatom, mit hoz a jövő. Az is megtörténhet, hogy most kilépek az utcára és elüt egy autó…

Debreczeni Mártával:

-Most jöttél le a szinpadról. Fáradt vagy?
-Igen, nagyon.
-Nem zavar, hogy szinte majdnem mindenki arról beszél, hogy Ibolya játsza az Aidát?
-Egyáltalán nem.Ez természetes, hiszen a Megasztár után őt az egész ország megismerte.
-Milyen a kapcsolatotok?
-Nagyon jó! Ibolya természetes viselkedésével mindenkit levesz a lábáról, nagyon kedves és aranyos.
-Téged hol láthatott eddig a közönség?
-Eddig még nagyobb szerepekben sehol. Ez az első főszerepem, úgyhogy ez nekem még inkább fontos.
-Hogyan kaptad meg a szerepet?
-Egyszerűen elmentem egy válogatásra,ahol engem választottak ki. Nagyon hálás vagyok ezért és remélem, a közönségnek is elnyerem a tetszését.
-Mit vársz ettől a szereptől? Országos ismertséget?
-Hát, majd meglátjuk, remélem, mindenkinek tetszeni fog, aztán hogy mit hoz a jövő,még nem tudom.
-A hajadat befonták a szerep miatt, Ibolyáét nem.
-Mindkettőnknek más a stílusa.Hozzám ez a frizura közelebb áll, ezért lett ilyen. Nem kell egyformán kinéznünk Aidaként! Gondolom, Ibolyának is volt elképzelése arról, hogyan nézzen ki.

(Radics József, Napi Ász, 2007.08.05.)


A darab

A régi egyiptomi időkben járunk, amikor még fáraók uralkodtak, papok döntöttek háború, és béke kérdésében. A legyőzöttekre halál vagy rabszolgaság várt.

Aida, a gyönyörű núbiai hercegnő, egy háború során fogságba esik, s ott a fáraó lányának rabszolganője lett.

Ám az, hogy királyi család tagja, mindenki számára ismeretlen maradt, a rabszolganő őrizte titkát. Azonban kivételes szépsége elvarázsolta Radamest, az egyiptomi seregek vezérét, s a fiatalok nyomban egymásba szerettek. A hadvezér és a rabszolgalány titokban akarja tartani szerelmét. Radamesnek ekkor már Amneris, a fáraó lánya volt a jegyese, aki végül rálel a titokra és leleplezi a szerelmeseket. A lebilincselő és tragikus történet a szerelmesek sorsát mutatja be és kíséri el a végkifejletig

A szenvedéllyel átszőtt, örök szerelmi történet mindenki számára ismerős lehet Verdi Operájából. A történetből írt musicalt 2000. március 23.-án mutatták be az Egyesült Államokban, a New York-i Broadway-n hatalmas sikerrel.

A musical szövegét Tim Rice írta, zenéjét a méltán híres Elton John szerezte.

Az Aida a Broadway-n eddig 1852 előadást élt meg. A produkciót közel 2,5 millió ember látta már és 150 millió dollárt hozott. A Broadway-n szerepet kaptak nagyobb popsztárok is, mint például Toni Braxton, Michelle T. Williams és Deborah Cox.

Öt "Tony Awards" jelölést kapott és négy kategóriában nyert is:
Legjobb szöveg: Tim Rice
Legjobb dal kategóriában: Elton John
Legjobb musical színésznő kategóriában: Heather Headley
Legjobb fénytervezésben: Natasha Katz

A darab zenei anyagából készült cd-ből több, mint egymillió példány fogyott világszerte. 2001-ben Grammy díjat nyert a legjobb Musical Show Album kategóriában

A produkció nemzetközi turnéra indult 2000 nyarán és ezután színpadra állították Amsterdamban, Észtországban, Kanadában, Japánban. Jelenleg Európában, a Stage-Entertainment bemutatásában játsszák Németországban.

Szereposztás

Aida, Núbia hercegnője: Oláh Ibolya / Debreczeni Márta
Radames, egyiptomi hadvezér: Szomor György / Feke Pál
Amneris, a Fáraó lánya: Xantus Barbara / Fésűs Nelly
Zoser, Radames apja: Kálloy Molnár Péter / Gerner Csaba
Mereb, Radames szolgája: Szrapkó Nándor / Gulyás Hermann Sándor
Fáraó: Baranyi László / Matus György
Amonasro, Núbia királya: Quintus Konrád / Juhász Illés
Nehebka, Etiópia rabszolgalány: Csizmadia Ildikó / Madák Zsuzsanna

Továbbá a Vörösmarty Színház tánckara és stúdiósai, Musical Táncstúdió, Színitanoda, valamint a West End Szinház zenekara.

Stáb

Rendező: Szurdi Miklós, Szomor György
Dalszöveg: Szomor György
Fordította: Palla Szabina
Jelmez Fekete Monika
Zenei vezető: Döme Zsolt
Szövegkönyv: Szurdi Miklós
Világítástervező: Csontos Balázs
Díszlet: Libor Katalin
Vezető koreográfus: Bakó Gábor
Koreográfus munkatársa: Szakál Attila
Korrepetitor: Réti Anikó
Rendező assisztens: Vári János
Karmester: Ruff Tamás
Személyi edző: Kontler Dániel
Pirotechnikus: Steiner Iván

Az Aida története

Az afrikai rabszolgahercegnő története egyesek szerint, olyan régi, mint a szfinx. Bár a tragikus szerelmesek históriája nem jutott el Európába 1871-ig, Guiseppe Verdi operájának bemutatójáig, de ezután meghódította a világot. A fáraók idejében Egyiptom vaskézzel uralkodott a világon. Ez a kivételezett és fel nem világosult ország úgy tartotta meg hatalmát, hogy leigázta a szomszédos nemzeteket, bekebelezte földjeiket és rabszolgává tette népeit.

A fiatal Radames kapitány, a fáraó hadseregének parancsnoka, leigázza Núbia népét, amely egy terület a mai Asszuán közelében, Dél-Egyiptomban. Az áldozatok között van Aida, a núbiai király lánya, aki eltitkolja kilétét fogvatartói előtt. Aida önzetlensége, szelleme és bátorsága nagy hatással van Radamesre, aki ahelyett, hogy Aidát a rézbányába küldené dolgozni, ajándékként felajánlja őt jegyesének, Amneris egyiptomi hercegnőnek. Még az elkényeztetett hercegnő is felismeri az eltitkolt nemességet Aidában, nemsokára barátjává fogadja a szolgálólányt. Ahogy Radames vonzódik Aidához, Aida is úgy találja, hogy vonzódik ehhez az egyenes szívű férfihoz, aki egy korrupt társadalom rabja. Aida bátorítja Radamest, hogy találja meg jobbik énjét. Arról ábrándoznak, hogy milyen lenne a szerelem egy háború nélküli világban, ahol nincs előítélet és gyűlölet. Kulturális különbségeik ellenére a két fiatal utat enged a szenvedélynek, és reménytelen szerelembe esnek.

Amikor az egyiptomiak elfogják a núbiai királyt, a szerelmesek tudják, hogy mi az országuk iránti kötelességük, és ez elszakítja őket egymástól. Aidát tetten érik, mikor segít apjának a szökésben, és Radames előtt két út áll: megakadályozza és letartóztatja Aidát, vagy elengedi őket. Miközben segít kiszabadítani a királyt, őt és Aidát rabul ejtik, és arra ítélik, hogy élve eltemetik őket. Amneris, aki együtt érez velük, nem tudja halálukat megakadályozni, de megparancsolja, hogy együtt, közös sírba tegyék őket.

Bár a szerelmesek sorsa tragikus véget ér, szerelmük legyőzi a halált, és halhatatlanná válnak ebben a legendában, amely máig megindítja, meghatja nézőit.

A fáraók ideje

A fáraók Egyiptomának történelme harminc évszázadot ível át. Az írás őstörténetet bevégző, új lapot nyitó tudománya mintegy ötezer éve született, kevéssel azelőtt, hogy a legendás Ménész fáraó egyesítette és uralma alá vonta Alsó- és Felső-Egyiptom két királyságát. A következő háromezer esztendőt a hagyomány három részre osztja: az Ó-, a Közép- és az Újbirodalom korára, majd következett az első, második és harmadik átmeneti kor, a későkor és végezetül a görög-római kor. Az Egyiptomban uralkodó fáraókat Menetho, a pap i.e. 3. századi ábrázolása nyomán harminc dinasztiába soroljuk. Ez a kronológia hasznos hivatkozási alapot képez, ám nem szabad túl szigorúan vennünk. A központosított óegyiptomi állam, joggal kárhoztatta azokat az időszakokat, amikor a központi hatalom gyenge volt és zilált, de távolról sem szabad azt hinnünk, hogy az átmeneti korokban csupán rombolás és maradiság uralkodott. Hasonlóképpen nem tudjuk pontosan, hogy bizonyos korokban a fáraóváltás miért jelentett dinasztiaváltást is egyúttal. Annyi bizonyos, hogy a tartósan uralkodó, hatalmas dinasztiák után maradt nagyszabású emlékművek ma is hirdetik az óegyiptomi kultúra páratlan kifinomultságát, nagyszerű vívmányait.

A fáraók Egyiptomából maradt régészeti lelőhelyek mintegy 1000 kilométer hosszan sorakoznak a Nílus partja mentén, valamint fontos emlékeket találunk a folyódeltában, a Sínai-félszigeten és a sivatagokban is. A sivatag meghatározó tájeleme az egyiptomi történelemnek. A Keleti-sivatag kiszárad folyómedreiben, a Nyugati-sivatag magányosan heverő görgetegkövein talált festmények és faragások egyaránt tanúsítják, hogy a sivatagok ásványkészletére hamar felfigyelt az óegyiptomi nép. A Sínai-félsziget aranykoráról mesél többek között Szerabit el-Hadim, félig épített félig kőbe vájt temploma. A Nílus- deltát már az ősidőkben benépesítette az ember: II. Ramszesz a XIX. dinasztia legnevezetesebb uralkodója hatalmas rezidenciát épített itt magának és udvarának, később pedig Nagy Sándor alapította meg a Nílus-delta legnevezetesebb városág, Alexandriát. Gízában, a sivatag háttere előtt magasodik Egyiptom nevezetes jelképe: Hufu, Kephrén és Menkuaré roppant piramisa. Dél felé haladva, ahol a sivatag és a völgy egybeér, temetkezési helyek sora, tucatnyi kisebb-nagyobb piramis, a fáraók több száz alattvalójának sírhelye színesíti a tájat. Meg kell említenünk Szakkarát, ahol az Óbiradolom nagy fáraója Dzsószer megépíttette a legelső olyan piramist, amely mintha egyre csökkenő méretű lépcsőfokokból állna össze, valamint Sznofru - Kheopsz apjának - piramisait, amelyeket már sík oldalúnak építettek.

Az ősi Théba az egyiptomi történelem több korszakában a fővárosi rangra emelkedett. A Nílus keleti partján állt valaha Luxor és Karnak monumentális épületegyüttese. A nyugati part hegyei rejtik a Királyok és Királynők völgyét, kincseikkel ott nyugszanak az újbirodalom fáraói. A hegy Nílusra tekintő lábánál - vallásuk tiszteletére - a leghatalmasabb fáraók emeltek templomokat. A Nasszer-tó megszületése előtti időkben itt állta el a folyó útját hat vízesés közül az első, melynek zuhogója stratégiai jelentőségű természetes határt jelentett a vízi úton. Az óegyiptomiak elfoglalták Elephantiné szigetét, és voltak idők, amikor Núbia azóta víz alá került területei fölött uralkodtak. A XII. dinasztiabeli fáraók erődített várakat építettek, amelyeket immár örökre elborított a víz. Ebben a korban játszódik az Aida.

Szerzők mondatai

"Though there was a danger - a personal artistic risk - in writing a modern version of something that is already an operatic classic, I jumped at the chance. And Tim's lyrics inspired me, capturing the timelessness and seriousness of the story and the issues it confronts. Aida has to have'gravitas.' What you're witnessing is a story about the ultimate sacrifice - about dying for love. Working on it has been a complete and utter joy." (Elton John, Composer)

"Bár volt veszélye - személyes művészeti kockázata - annak, hogy megírjam a modern verzióját egy már klasszikussá vált operának, azonnal kaptam a lehetőségen. Tim versei inspiráltak, a versek megragadták a történet időtlenségét és komolyságát, és azokat a kérdéseket, amelyekkel szembe kerül. Az Aida kell, hogy legyen Aminek itt tanúi lehetünk az egy történet a végső áldozathozatalról - a halál vállalásáról a szerelemért. A munka teljes és végtelen öröm volt." (Elton John, Zeneszerző)

"Aida was one of those rare opportunities for me to write songs that not only served the character and plot, but is what i believe personally. When that hoppens, you hope that what start sas a personal statement also has universal meaning. That the audience will hear the words and say' yes, I understand. I belive that, too." (Tim Rice, Lyricist)
" Az Aida egyike azon ritka lehetőségeknek amikor úgy írhatok, hogy a dalok nemcsak a cselekményt szolgálják, hanem arról írhatok amit én személyesen hiszek. Amikor ez történik az ember azt reméli, hogy ami személyes vallomásként indul végül egyetemes jelentést kap. Ahogy a közönség hallgatja a szöveget és azt fogja mondani "igen" "értem" "ebben hiszek én is". (Tim Rice, Dalszövegíró)
"The choreographer's challenge is to create a style of movement that supports the narrative. For Aida, I felt this could be achived most effectively by exploring the world around and oustside the central characters. Becaouse the show is so varied in its form, I was able to tap into influences from Egypt, Africa, the Far East and modern concert dance. All these different 'vocabularies' were able to add texture and color and support the story's emotional arc." (Wayne Cilento, Choreographer)
" A koreográfus előtt álló kihívás az, hogy hogyan találjon ki egy olyan mozgásstílust ami a történetet segíti. Az Aidában úgy éreztem ez úgy érhető el hatékonyan, hogy feltárjuk a fő karakterek közötti világot. Mivel a show olyan változatos, be tudtam építeni egyiptomi, afrikai Távol-keleti és modern tánchatásokat. Mindezek a különböző stílusok különböző színeket hoznak és erősítik a történet érzelmi ívét." (Wayne Cilento, Koreográfus)

"Love stories are important to us, yet we don't see them very often. Aida is a classic tale of lovers struggling against extraordinary odds ina n extraordinary social situation. Unlive Verdi's opera, which starts with Aida and Radames already in love, this version focuses on how these two unlikely people come to know and understand each other." (Robert Falls, Director/Book)

"A szerelmi történetek fontosak nekünk mégsem látunk ilyeneket túl gyakran. Az Aida egy klasszikus történet, melyben a szerelmesek esélytelenül küzdenek egy hihetetlen társadalmi helyzetben. Az operával ellentétben ahol Aida és Radames már a történet elején szerelmesek, ez a darab arra összpontosít, hogy ez a két ember hogyan ismeri és érti meg egymást." (Robert Falls, Rendező/Író)

(aida.hu)


Aida és a színészek
Bélyegek a főszereplőkről

Több mint egy évszázada, hogy Giuseppe Verdinek köszönhetően Európa is megismerhette a szép rabszolganő, a núbiai király lánya, Aida történetét. Az opera azóta számtalan feldolgozást megélt, 2000-ben Elton John és Tim Rice írt belőle musicalt, amelyet hatalmas sikerrel játszottak a Broadwayn. Ezt a változatot mutatta be most hazánkban a budapesti West End Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkciója, ismert, tehetséges színészek szereplésével.
A szenvedélyes szerelmi történet szereplői azonban nemcsak a színpadon, az újságokban vagy a tévében lesznek láthatók, hanem akár haza is vihetjük őket. Na persze nem háromdimenziós, hanem kétdimenziós mivoltukban, bélyeg formájában. A Magyar Posta ugyanis személyes bélyegeket készít a tizenhat színészről, a kettős szereposztás szerint. Így a színházkedvelők ízlésük szerint „birtokba vehetik” Oláh Ibolyát, Debreczeni Mártát, Szomor Györgyöt, Feke Pált, Xantus Barbarát, Fésűs Nellyt, Kálloy Molnár Pétert, Gerner Csabát, Szrapkó Nándort, Gulyás Hermann Sándort, Baranyi Lászlót, Matus Györgyöt, Quintus Konrádot, Juhász Illést, Csizmadia Ildikót és Madák Zsuzsannát.
A bélyegek ívként, illetve csomagként kaphatók a postákon. Egy ív húsz bélyeget tartalmaz ugyanarról a színészről, a csomagba viszont tíz darab bélyeget válogatnak össze a különböző portrékból. A bevételből egy-egy bélyegív után 500, egy-egy csomag után pedig 250 forint a Maszk Országos Színész Egyesület Alapítványhoz kerül az idős, rászoruló színészek megsegítésére.
Az országos premieren, július 27-én és 28-án a posta kihelyezett szolgálattal működött a bemutató helyszínén, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadnál. Az előadás ezt követően augusztus 10-én és 11-én, a székesfehérvári Musica Regia keretében látható. A bélyegek természetesen később is megvásárolhatók lesznek, és forgalomban maradnak, akárcsak az előadás, amelyet bérlettel, illetve országos turnén tekinthet majd meg a közönség.

(L.M., http://www.posta.hu/object.F27AFDD5-EA4C-48EC-977E-D4D52E3EECBA.ivy)


Szeretném továbbá megoszatni az információt, hogy a musical az iwiw-en is megtalálható és bejelőlhető ismerősnek :))

(Luca Márió, aida.hu, 2007.08.27. 11:03)


Már nyáron is láthatják a fehérvári színházbarátok az Aidát, de a jövő évi műsortervben is szerepel az előadás. Nem Verdi operája, hanem Elton John musicalja. Oláh Ibolyával a főszerepben. Vele beszélgettünk.

- Szereti Ön Verdit?

- Nem nagyon.

- És Elton Johnt?

- Őt sem túlzottan.

- Ezek után félve kérdezem: és hogy van Aidával?

- Érdekes musical lesz, sőt, számomra a színház is sajátos, új, különleges világ. Egyébként köszönöm, Aida nagyon jól van.

- Milyen hatással vannak a lelkére a mély emberi érzelmek?

- Maradjunk Aidánál, aki bonyolult lélek volt, ugyanakkor mégis roppant egyszerű és hihetetlenül szerelmes, érzékeny emberi lény... Szóval érthető, átérezhető.

- A XXI. század ifjú hölgyére miként hat e szerelmi történet? Ezek az érzelmek túl porosak, cikik, vagy azt mondja, az emberi érzelmek nem korfüggők...

- Az érzelmek függetlenek az évszázadoktól. Hiszek benne, minden korban az érzések a legszebbek, és ezek azok, amelyek az ember szívét megdobogtatták, amelyek teljessé tették az embert magát. A XXI. században ez persze picit elavultnak tűnik, változnak a fiatalok, az emberek, mostanában a csajok szedik fel a fiúkat, és ez egyáltalán nem normális dolog.

- Szerelmes típus?

- Nem tudom. A páromba nagyon szerelmes voltam. A szerelem szép, a szerelem jó, de sajnos az igaz szerelem mindig tele van fájdalommal.

- Ha azt mondom Aida, és Oláh Ibolya, ez jelenthet egyet? Hiszen Aida királylányból lett rabszolga, Oláh Ibolya a nem szép élet után lett királylánnyá, napjainkban éppen Aidává...

- Nem érzem, hogy rabszolgaként éltem a gyermekkoromat, ami tényleg nehéz volt. De nem egyedüli voltam, hiszen rajtam kívül milliónyi gyerkőc élt rosszul. Aida a saját hibájából lett rabszolga...

- Ön viszont önhibáján kívül lett királylány... - Nem vagyok királylány, én nem vagyok senki. Van egy dal, amit Presser Gábor bá írt nekem: Nem vagyok senki, senki fiának nem vagyok kutya kölyke. Semmi sincs, csak egy pár rekedt dalom, még a kulcs sem a enyém, ott ahol lakom . Na, ez vagyok én. Ebben a kis országban egy kicsit népszerű ember, de nem vagyok senki. Megpusztulnék, ha sztárallűrjeim lennének, piszok egyszerű embernek tartom magam, és az is vagyok, és így van rendjén.

- Könnyű megmaradnia Oláh Ibolyának? Mert a kísértés azért elég nagy...

- Nincs kísértés, soha nem tudok elrugaszkodni magamtól. Sokan gondolhatják, de jó nekem, de a francokat, minden egyes napért megizzadok, mindenért megküzdök, igyekszem megfelelni másoknak, önmagamnak. Klassz dolgokat szeretnék csinálni, hiszen olyan rövid az élet, és soha nem szabad elfelejteni, honnan jöttem, és ha ez rendben van, akkor nincs gáz.

- Egyetért azzal, aki azt mondta, az ember dolga, hogy hagyjon jelet maga után az életben...

- Ilyeneken nem szoktam gondolkozni, csak csinálom a dolgomat. Nem ösztönösen, hanem hál Istennek a jó dolgok keresnek meg. Szeretnék klassz dolgokat csinálni az életben. Nem hagyok tudatosan jeleket magam után, szerencsére minden jön magától, és ez így is van jól.

- Mi volt gyermekkorának a kedvenc meséje, az a csodás történet, amiben el tudta képzelni magát úgy, hogy akár főszereplője is annak a szépséges mesének?

- Nem volt ilyen. Induljunk ki abból: nehéz gyermekkorom volt, és nem volt aki meséljen nekem. Sohasem ábrándoztam, az életem túl valós volt, és ebben nem volt helye a mesének.

- Ami önnel történt, mégis mese volt. Vagy ez valójában kijárt önnek?

- Nincs olyan, hogy valakinek kijár valami. Az élet a legnagyobb tanítómester, csak ott lehet megtanulni, miképp lehet boldogulni, miként lehet embernek maradni, miként maradhat az ember tisztességes. Sok az akadály, miközben magunknak kell alakítani a mindennapjainkat, saját keservünk által.

- Örömmel, mohón tanulta az életet, habzsolta annak tudományát?

- Sohasem habzsoltam az életet. Ami egyébként piszok egyszerű lenne, csak mi emberek tesszük nehézzé. Sohasem értettem, miért van, hogy az emberek elmennek az egyszerű dolgok mellett, és mindig a nehezet választják.

- Shakespeare szerint színház az egész világ . Tényleg az?

- Az élet nem színház, az életben az emberek próbálnak boldogulni, és ez nem könynyű. Elég megnézni, milyen életet élünk itt, és most, és ma. Tengernyi szegénység van köröttünk, miközben vannak szemtelenül gazdagok is. Azok az emberek tudnak nekem példát mutatni, akiknek nem könnyű, ám mégis szívvel-lélekkel teszik a dolgukat, mint például azok a színészek, akiket itt, Fehérváron ismertem meg.

- Mit nehezebb eljátszani: Aidát vagy az élet által ránk kényszerített szerepeket?

- Mind a kettőt, és mindkettő nehezen megy.

- Ha lenne egy jó tündér...

- Nincsenek jó tündérek! Látott már ilyet, Mert én még sohasem. De minden úgy van jól, ahogy van. Azért vagyunk, hogy hánykolódjunk a világban. Sokszor kell megvívni a harcainkat, igaz, nem vagyok az a nagy harcos, de ha kell, meg akarom nyerni a saját csatáimat. A gyengém az igazságérzetem, nem viselem el, ha akkor kell másnak igazat adni, amikor tudom, az igazság nem az ő oldalán áll. Számomra Anya a példa, aki egyszerű pedagógus, de szerencsére mégis kapott elismerést. Sikeres ember az, aki azt mondja, de jó nekem, mert megvannak elégedve velem, és így, vagy úgy elismerik a munkámat. A siker élménye az igazán fontos, nem pedig maga a siker. Mert valójában apróságok tehetik az embert boldoggá. Ha az Aida próbáján megcsinálok egy jelenetet jól, és azt mondja Miki (Szurdi Miklós rendező, a szerk.), Ibolya, ez most jó volt, akkor máris boldog vagyok. De aztán azt mondom: hoppá, ez kevés, ennél több kell.

- Dehát az életet sem könnyebb eljátszani...

- Nem, de az élet másabb, ott másképpen működünk, mint a színházban. Vannak emberek, akik megpróbálnak engem megfejteni, de csak annyit mutatok meg magamból, amennyit kell. Vannak dolgok, amelyek nem tartoznak másra, amelyek csak az enyémek.

- Az életben vannak jó dolgok, amelyekbe bele lehet halni, lásd Aida szerelme. Tényleg bele lehet a jóba halni, az élet tényleg haláli?

- Nem, szerintem nem. A szegénységbe, abba bele lehet halni, meg abba is, ha átnéznek rajtad, vagy ha nem vesznek emberszámba. A boldogságba nem lehet belehalni. Erről azokat kell megkérdezni, akik nehezen élnek, de mégsem halnak ebbe bele, sőt, boldogok! Mert sok szép van az életben. Elég, ha kinézünk az ablakon, mint itt, és azt mondom, jaj, de szép amit látok, és ezen nem is kell változtatni. Mert ilyen egyszerűen nagyszerű a világ, de épp az a legnehezebb, hogy úgy lássuk a szépségét amilyen, és nem úgy, amilyennek beleképzeljük a szépet. Mert akkor könnyen csúnyává válhat, de így van ez mindennel, amibe az ember beleavatkozik. Hagyni kell mindent a természetes szépségében érvényesülni. Nem biztos, hogy az a szép, amire mondják, nekem szép lehet egy csúf ember, vagy egy korcs kutya, ha az megmaradt a maga természetes módján olyannak, amilyen.

(http://www.fmh.hu/hetvege/20070602_meg_sohasem_lattam_jo_tundert, 2007.06.02.)


Szomor Györggyel a július végén Magyarországon is bemutatásra kerülő Aida musical egyik rendezőjével beszélgettünk a készülő produkcióról.

- A bemutató a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lesz. Hogy esett erre a választás?
- Szerettünk volna egy varázslatos helyszínt találni ennek a csodálatos musicalnek és úgy gondoltuk, hogy a Margitsziget atmoszférája erre a legmegfelelőbb. A jelmezekhez, diszletekhez, tüzekhez az egész látványhoz a szabadtér mindig még valami pluszt kölcsönöz.

- Oláh Ibolya a darab egyik címszerepét alakítja. Hogy állja meg a helyét a számára szokatlan helyzetben, hiszen itt nem önmagát adja, hanem egy szerepet kell eljátszania?
- Mint a darab egyik rendezője és mint Radames, Aida partnere, csak a legjobbakat mondhatom róla. A tehetsége pedig nem csak a dalokban, hanem az egész jelenlétében magáért beszél. Az első próbától kezdve úgy dolgozik mintha világéletében ezt csinálta volna. Július 27-én erről a nagyközönség is megbizonyosodhat.

- Beszéltünk az egyik címszereplőről, viszont akiről eddig kevesebb szó esett a médiában, Debreczeni Márta a darab másik Aidája. Megtudhatunk róla is valamit?
- Biztos vagyok benne, hogy az, hogy keveset hallunk róla csak július 28-ig lesz így, mert az előadás után egyre többen lesznek majd rá kíváncsiak, hiszen talán túlzás nélkül állíthatom, hogy új csillag van születőben.

- Amikor olvastam a szereposztást, feltűnt egy név, Kálloy Molnár Péter, akit a nagyközönség film és prózai szerepeiről ismer, hogy esett rá a választás?
- Péterrel játszottam együtt az Éljen az élet című musicalben, amit Ő is rendezett és hallottam már tőle jó néhány dalt, sőt tavaly az önálló estemen is énekeltünk együtt. Tökéletesen tisztában voltam az Ő kvalitásaival a musical játszás terén is. Szurdi Miklós rendezőtársammal mindketten úgy gondoltuk, hogy Ő a legmegfelelőbb választás.

- Az Aida musical egy világhírű szerzőpáros darabja, Elton John jegyzi a zenét, Tim Rice pedig a dalszövegeket, közép-európai ősbemutató révén számíthat e a közönség arra, hogy a két szerző ellátogat a premierre?
- Tárgyalások folynak és ha minden jól alakul, akkor 27-én és 28-án vendégül láthatjuk mind a két szerzőt.

(L. M., zene.hu, 2007.07.07.)