Oláh Ibolya Múzeum

Bp., XIX., Kispest - 2006. szeptember 17.
Wekerletelep
UNPLUGGED (akusztikus)
„Édes méreg” lemezbemutató koncert

„..Letáborozunk a színpadnál és megnézzük az Ibolya előtti fellépőt is - aki nem volt más, mint Mága Zoltán -, hogy biztosan legyen helyünk elől. Mire Ibolya előadása elkezdődött, nagyon sok, több ezer ember gyűlt össze. Voltak itt vegyesen fiatalok, öregek, gyerekek, sőt szép számmal láttam tizen- és huszonéveseket is. A gyors beállás és a bekonferálás után a közönség Ibolya!, Ibolya! kiáltásokkal, és szeretettel hívta kedvencünket, aki szemmel láthatóan jókedvűen lépett a színpadra. Ezen a koncerten Ibolya nem gitározott, csak énekelt. Hárman kísérték Őt gitárral: Bence és Attila mellett Majnik Laci, aki az Ibolyavirágban nem csak gitározott, de csodálatosan szájharmonikázott is. Mindannyian ültek, bár Ibolya esetében többször úgy éreztem, hogy legszívesebben felpattanna. Ibolya fantasztikusan éneket, szavakkal nem is tudom leírni, hogy milyen csodálatos élményt nyújtott. Nem csak Ibolya alakított nagyot, hanem az Őt kísérő zenészek is. Az egész produkcióból kiérződött, hogy szívüket-lelküket beleadják, és hogy nagyon együtt vannak, fél pillantásokból értik egymást. A dalokat a közönség hangos tapssal jutalmazta. Nem csak a dalok között, hanem közben is tapsoltak, vagy az ismertebb részeket, refréneket énekelték. A színpadon és a közönség soraiban egyaránt jó hangulat uralkodott. Közvetlenül a színpad előtt állt egy anyuka, nyakában egy kétéves forma kislánnyal. A kicsi végig csápolt, nevetett, ami nagyon-nagyon tetszett Ibolyának..”

Nagyon vártam ezt a koncertet, két ok miatt is: egyrészt újszerűsége miatt, másrészt azért, mert a helyszínhez kellemes emlékeim fűződnek. Wekerletelep Kós károly tere a mindennapos közlekedési útvonalamba esik, és még nem is olyan régen, amikor a kislányom kicsit kisebb volt, gyakran betértünk erre a hangulatos kis térre játszani egy picit. Aki esetleg nézi a Barátok köztöt, az biztosan észrevette, hogy ezen a téren forgatják a sorozat külső jeleneteit.
A koncertre jóval korábban elindultunk, természetesen esernyőkkel felszerelkezne, hogy riasszuk el a rossz időt, hiszen erre a napra változékony időjárást jósolt a meteorológia. A cselünk bejött, hiszen egész este kellemes idő volt.
Sétálgattunk, nézelődtünk a téren, aztán mivel a színpad előtt felállított padokon, majd utána már oldalt is egy több ember gyülekezett, úgy gondoltuk, hogy nem mászkálunk tovább, letáborozunk a színpadnál és megnézzük az Ibolya előtti fellépőt is - aki nem volt más, mint Mága Zoltán -, hogy biztosan legyen helyünk elől. A közönség körében sikert aratott a hegedűvirtuóz önreklámozástól sem mentes előadása, mely a hivatalos programban egy kis csúszást okozott.
Jól döntöttünk, hogy a színpadnál maradtunk, mert mire Ibolya előadása elkezdődött, nagyon sok, több ezer ember gyűlt össze. Voltak itt vegyesen fiatalok, öregek, gyerekek, sőt szép számmal láttam tizen- és huszonéveseket is.
A gyors beállás és a bekonferálás után a közönség Ibolya!, Ibolya! kiáltásokkal, és szeretettel hívta kedvencünket, aki szemmel láthatóan jókedvűen lépett a színpadra.
Ezen a koncerten Ibolya nem gitározott, csak énekelt. Hárman kísérték Őt gitárral: Bence és Attila mellett Majnik Laci, aki az Ibolyavirágban nem csak gitározott, de csodálatosan szájharmonikázott is. Mindannyian ültek, bár Ibolya esetében többször úgy éreztem, hogy legszívesebben felpattanna.
Ibolya fantasztikusan éneket, szavakkal nem is tudom leírni, hogy milyen csodálatos élményt nyújtott. Ha jól emlékszem nyolc dal hangzott el: Eddig baby, Hiba, Belső bolygó, Nézz vissza, Ibolyavirág, Nem kell, Magyarország, Édes méreg.
Nagyon tetszettek így áthangszerelve a dalok, melyekben Ibolya és a vokálozó fiúk hangja sokkal jobban érvényesült, mint a megszokott hangszerelés mellett. Nem csak Ibolya alakított nagyot, hanem az Őt kísérő zenészek is. Az egész produkcióból kiérződött, hogy szívüket-lelküket beleadják, és hogy nagyon együtt vannak, fél pillantásokból értik egymást.
A dalokat a közönség hangos tapssal jutalmazta. Nem csak a dalok között, hanem közben is tapsoltak, vagy az ismertebb részeket, refréneket énekelték. A színpadon és a közönség soraiban egyaránt jó hangulat uralkodott. Közvetlenül a színpad előtt állt egy anyuka, nyakában egy kétéves forma kislánnyal. A kicsi végig csápolt, nevetett, ami nagyon-nagyon tetszett Ibolyának.
Érdekes módon a Magyarország dal alatt a közönség csendesebb volt annál, mint amilyen az eddigi koncerten volt, amit szerintem egy a Bencéhez intézett pillantásából ítélve Ibolya is furcsállott. Olyan gyönyörűen énekelte ezt a dalt Ibolya, hogy szerintem nem lett volna szabad hangos beéneklésekkel elrontani, talán ezt érezték az emberek. Természetesen a dal után zúgott a vastaps, és az Édes méreg alatt tetőfokára hágott a hangulat, ott már újra eleresztette magát a közönség.
Sajnos nagyon gyorsan véget ért a koncert, és az ibolyás meghajlások után hiába kiabálták az emberek a vissza-visszát, a programnak mennie kellett tovább. Aki látni szerette volna még Ibolyát, az a színpad mögött, dedikálás keretében találkozhatott Vele. Mi is odamentünk, de alig kaptunk levegőt, mert pillanatok alatt több száz ember, köztük nagyon sok tizenéves fiatal tolongta körül az asztalt. A kis kártyák, amiket Ibolyáék dedikálás céljából hoztak magukkal, nagy sikert arattak.
Fantasztikus élmény volt nekem ez a koncert. Sajnálom azokat, akik valamilyen ok miatt nem jutottak el ide. Remélem még sok hasonló alkalom lesz, és Ők is részesei lehetnek ennek a csodának.

(Evelin, zsuzsi naplója, 2006.09.19.)


zsir volt a koncert bar pont a legjobb resznel a Magyarorszag közbe egy piás állat elkezdte uvolteni a szamot ill enm tudta de akarta tehat borzaszto volt azthittuk leütjük ;) amugy minden rendben volt..
ya és kihagytam h most nem Iboyla gitarozott hanem a 3.Emberke Mjnik Laci volt és nagyon jol nyomta az Ibolya virag közbe végig szájharmionikazott!

(Makka, OIRO fórum, 2006-09-17 21:59)


Nagyon jó volt!!!! Attól, hogy Ibolyka le volt szorítva a székre, az energiái a hangjába koncertálódtak és eszméletlenül jól énekelt. Élmény volt! Bár néha alig bírt ülve maradni. Nekem ez is nagyon tetszett, csak rövid volt. Kétszer ilyen hosszút is kibírtam volna.

(Ági, OIRO fórum, 2006-09-17 22:33)