Oláh Ibolya Múzeum

FŐOLDAL

KIADVÁNYOK

IBOLYA

ÚT A MEGASZTÁR VÉGÉIG

SAJÁT ÚT

MULTIMÉDIA

KREATÍV SAROK

IMPRESSZUM

LINKEK



Székesfehérvár - 2004. november 5.
MMK, Barátság Háza
Egy sima, egy fordított” lemezbemutató koncert


Családias hangulatban telt a fehérvári koncert. Tán ennek is köszönhető, hogy Ibolya tegnap este elképesztően énekelt, már-már cd minőségben. Akik a helyükön tudtak maradni, azoknak is felejthetetlen pillanatokat szerzett Ibolya, viszont voltak páran, akik székeiket elhagyva átadták magukat a zene lüktetésének. Ne tévesszen meg senkit Ibolya ruhájának egyszerűsége és lezsersége, mert minden egyes hang mögött,
amit kieresztett a torkán, egy dívát látott a publikum..”



Családias hangulatban telt a fehérvári koncert. Tán ennek is köszönhető, hogy Ibolya tegnap este elképesztően énekelt, már-már cd minőségben. Akik a helyükön tudtak maradni, azoknak is felejthetetlen pillanatokat szerzett Ibolya, viszont voltak páran, akik székeiket elhagyva átadták magukat a zene lüktetésének. Ne tévesszen meg senkit Ibolya ruhájának egyszerűsége és lezsersége, mert minden egyes hang mögött, amit kieresztett a torkán, egy dívát látott a publikum. Fantasztikus volt!

(olahibolya.hu)


A koncert elején, amikor a táncosok a kalapjaikat tartják a közönség felé és szánalomraméltó tekintettel néznek, nem tudtam ellenállni. Felálltam a székemből az első sorban, odamentem és néhány aprópénzt raktam a kalapokba. Tök jól jött ki. A közönség is fogta a poént.

(zozcsi, olahibolya.hu,
2004-11-06 06:13)


Tegnap korán érkeztünk Budáról a koncert helyére. Az első ember akivel találkoztunk Novák Péter volt, s így tudtuk, hogy jó helyen járunk. Ugyanis a városban egyetlen plakátot láttunk. Bp.-en a Margit körúton már kitavaszodott, tele van Ibolyával! (a plakátjával) Sebaj, így is telt ház volt. Tényleg családi a program, minden korosztály képviselve volt.
Ibolyát óriási ovációval fogadtuk, rá is szolgált. Fantasztikusan énekelt, s persze a szöveg adta minden érzelmet tökéletesen mozgásával és mimikájával lereagált. Honnan tudja mindezt?!
A közönséggel végig kontaktusban volt. Óriási élmény volt élőben látni és hallani Ibolyánkat!
A koncert után kijött és dedikált. Mindenkivel beszélgetett, sőt azt is megengedte, hogy fényképeket készítsünk vele.
Köszönjük Ibolya ezt a szép estét, s megyünk a Millenárisra is! :)

(Borika, olahibolya.hu,
2004-11-06 10:40)


A fehérvári koncert nagyon szuper volt! :)
Odaértünk olyan 18 óra után pár perccel, a színházterem ajtaja még zárva volt és még csak páran voltak. A bejárat előtt még lehetett jegyeket venni, nem tudom, hogy végül elfogyott-e mind, sztem igen, mert úgy láttam teltház volt, max. 1-2 hely maradt üresen, de nem biztos, lehet, hogy tele volt. Egyébként a városban én is csak egyetlen helyet láttam, ahova kiplakátolták a koncertet, pedig fehérvári vagyok. Az az egy hely pedig a helyszín volt, ami nem éppen a városközpontban van, úgyhogy szerintem jobban is hírdethették volna. Ha nem lenne internetem, szerintem nem is tudtam volna róla, hogy lesz koncert, és szerintem sokan jártak így. A következő koncersorozathoz sztem több plakát kellene.

Na szóval, természetesen volt mindenféle korosztály, sokan jöttek egész családdal, szülők, nagymamák és egész kicsi gyerekek is. Több mozgássérült emberkét is láttam. Amíg az ajtó előtt álltunk, hallottuk, hogy éppen próbálnak, épp a duett ment, aztán hirtelen egyszercsak kijött a Novák, de csak egy pillanatra, körülnézni. Majdnem nekünk nyitotta az ajtót! :) Egyre többen lettünk, majd olyan 18:45 körül beengedték a népet a terembe. Az ötödik sorba kb. középre sikerült leülnünk. Ja egyébként apukámmal ketten mentünk. Jó helyünk volt, mindent jól láttunk onnan. Amig el nem kezdődött a koncert, zenét adtak: Presser, Keresztes Ildikó, Zorán, Zalatnay Cini számok mentek.
Majd kb. 10 perces csúszással elkezdődött a várva várt koncert. Ibolya nem a fekete nadrágjában és a tűsarkú csizmában volt, mint az eddigi három koncerten, hanem a szakadt farmerjében, és egy szép fekete ingben. Úgy éreztem ebben a megszokott cuccban nagyon felszabadultan mozgott a színpadon, olyan egyszerűnek, közvetlennek tűnt benne.:) A haja és a sminkje szépen el volt készítve. Jó formában volt, jól kommunikált a közönséggel, a zenészek is profin játszottak és a táncosok is ügyesek voltak.

Az első szám a Mi lesz velem volt itt is. Ennél az egynél látszott Ibolya egy picit idegesenek, de ennek is csak a legelején, amíg "ismerkedett" a közönséggel. Aztán következett a Most, majd Pressertől a Ringasd el magad.
Lehet, hogy nem jó sorrendbe írom, de asszem most jött a Találjmárrám, amit ülve énekelt el és büszkén mondta, hogy ezt a számot Presser Gábortól kapta ajándékba, és nagyon szépen szeretné elénekelni. Ez sikerült is, tényleg gyönyörű volt, még azt az egy sor hibát is ügyesen megoldották a zongoristával összenézve, közösen.
Ezután felmászott a szék-létra tetejére és onnan énekelte a Csak egy percet, miközben egy pillanatra árnyjátékba kezdett.:) Volt kivetítő is, amin mindig az adott szám hangulatának megfelelő képsorokat láthattunk.
Aztán jött sorba a többi szám: Embertelen dal, majd színpadra szólította Novákot és jött az Elfújja a szél. Tényleg tök jó a koreográfiája, és a végén összeölelkezve táncoltak. :)

Majd ahogy Péter viccesen megjegyezte: "Ibolyát elfújta a szél a színpadról, őt pedig idehozta" :) tehát következett Novák két önálló számmal, az első a Hol van az a nyár c. pörgős száma, ugrált, táncolt is rá rendesen, majdnem lecsúszott a gatyája :) többször meg is igazította. Majd miután megjegyezte, hogy az egyetlen nadrágszíját Pécsen hagyta :) átváltott egy kicsit lassabb számra (Kávé).
Aztán visszajött Ibolya a Szerlemnek múlnia kell c. számmal, engem élőben talán ez a szám érintett meg a legjobban, egy pillanatra olyan néma csend lett a nézőtéren...

Aztán a Papa ha félsz következett, amit igazán nehéz volt ülve végighallgatni, többen fel is álltak oldalt és ott ugráltak. Ibolya is meg jegyezte, hogy ezt nehéz lehet ülve kibírni. Az egyik srácot kiszúrta az első sorból és neki énekelte azt a sort hogy: "ne gondold, hogy nem láttam, mikor kigomboltad a nadrágom" :) Sztem tuti zavarba jött a srác, mert nagyon nevetett. :) Kisgyerekek odamentek a színpad elé, ott ugrándoztak, az egyik kislányt odahívta Ibolya, lehajolt, megfogta a kezét és pörgette-forgatta, olyan aranyosak voltak. :) Meg egyszer egy középkorú nő is odarohant (hát nem az első sorból!) a színpadhoz, hogy megfoghassa Ibolya kezét.
Ezután jött a Lélek katonái, amit Ibolya a kedvenc számaként konferált be. Közben a kivetítőn egy kislány táncolt fehér kis szoknyában, ez annyira illett ehhez a számhoz. Ibolya is többször ott felejtette rajta a szemét és úgy énekelte a dalt "Nem volt gyerekszobám". Eközben a nézőtéren néma csend, a refrénnél taps. Hát gyönyörű volt, nincs rá szó, komolyan mondom.
Aztán a Ördögöd van jött, megint sokan felálltak táncolni, ugrálni, az ülve maradtak meg pirosra tapsolták a tenyerüket. Volt, hogy Ibolya felült a színpad legszélén lévő nagy fangfalra és a két cipőjét összeérintve a lábával tapsolt :) Asszem pont ennél a számnál egy aprócska szőke kb. 2 éves kislány valamelyik hátsó sorból előrefutott közvetlenül a színpad elé és megállt a színpad előtt kb.fél méterrel, mozdulatlanul, tátott szájjal. Ekkor Ibolya próbált neki énekelni és odahívni, de sajnos ugye pont ez a szám kicsit "kiabálós" és mikor azt énekelte, hogy "naná, hogy megvezet" és pont a kislány szemébe nézett, hát erre a kislány picit megijedt :) és visszafutott a helyére, majd egy perc múlva visszament a színpad elé és már ott is maradt a végéig, majd az anyukája is odament és ott tapsoltak együtt. Ezt csak azért írtam le, mert annyira édi volt az a pici kislány! :)
Ezután elköszönt Ibolya de alighogy kimondta, megjelent az arcán a jellegzetes huncut vigyor, ezzel jelezte, hogy természetesen csak viccelt :) és elkezdte a Jó estét nyárt, aminek swinges változatát hallhattuk, szerintem remek volt így is.
Aztán jött a Nem kell, a közönség tombolt, az állók ugráltak. Úgy éreztem különösen kihangsúlyozta azt a sort, hogy "én is itt élek, mégsem itélek"
Majd az utolsó szám következett "azt hiszem ez mindenki kedvence" - mondta Ibolya, a Hazám. Ezt nem zenekar játszotta, hanem félplaybackről ment, tehát az a változata volt, ami az albumon, de csodálatos volt.
Ezután megint elköszönt és már le is mentek a színpadról, amikor is a közönség vad "Ibolyázásba" meg "Visszázásba" meg vastapsba kezdett. Aztán újra megtelt a színpad és következett a két ráadás: Ördögöd van, majd végül a Nem kell. Az ördögösnél Ibolya többször viccesen ördögszarvat
mutatott magának :)
A végén meghajoltak, majd levonultak, a közönség nem hagyta abba a tapsot, de sajnos felkapcsolták a lámpákat...vége lett...Hááát, rettentő hamar elszállt ez a másfél óra...
A legvégén volt dedikálás, meg lehetett még CD-t is vásárolni, úgy láttam vettek is rendesen, ezek szerint volt, aki úgy ment koncertre, hogy még nem is hallotta a CD-t, de a koncerten hallottak meggyőzték őket!:) Nagyon jól éreztük magunkat, minden szuper volt, Ibolya nagyon felszabadultan és gyönyörűen énekelt. Már alig várom a dec. 29.-ét, hogy újra hallhassam!

(szilvert, olahibolya.hu,
2004-11-06 15:31)


Minden úgy történt ahogy Szilvert leírta. És én voltam az egyik, aki képtelen volt a fenekén maradni és kimentem ugrálni a barátnőimmel. :)
Én már sokszor hallottam Ibolyát élőben énekelni, de a tegnapi koncert viszi a pálmát gyerekek!! Szerintem is van némi köze ahhoz, hogy a SAJÁT ruháiban léphetett fel. De nem csak a hangja volt most végletekig kitűnő, hanem a színpadi játéka is. Igen, ez bizony szó szerint előadói est volt. Úgy színészkedett a színpadon, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.
Hallottam hogy Szegeden bulisra vette a figurát. :) Nos tegnap ez nem így volt. Nagyon ott volt minden mozdulata. A gyors számoknál viszont rendesen feltűzelte a közönséget. Én nem is értem, hogy ki volt képes ülve maradni?! :)
Lényeg a lényeg, tegnap Ibolya kihozta magából a maximumot, ami még számomra is mellbevágó volt.

Most nem-igen tudok hosszabban írni, és elnézést hogy ennyire megkésve körmöltem ezt a pár sort, de reggel fél7re tolódott a lefekvési idő, így még mindig a "szedd össze magad" fázisban tartok.
Most is csak ismételni tudom magam: EMBEREK, IRÁNY A KONCERTEK!!!! LE NE MARADJATOK!

(Anikó, olahibolya.hu,
2004-11-06 17:04)