Oláh Ibolya Múzeum

Szeged - 2004. november 4.
JATE
„Egy sima, egy fordított” lemezbemutató koncert

„Az eddigi koncertekhez képest változás volt, hogy a kis méretű színpad miatt nem szerepeltek a táncosok, de hiányukat Ibolya személye teljes mértékben pótolta. Ami nem változott: a hatalmas tömeg, a sajnos jegy nélkül maradt több száz ember, az óvodástól a nagymamáig terjedő korú látogatók és
természetesen a hatalmas siker. A koncert után hosszas autogram osztás és fényképezés kezdődött,
ezek után Ibolya még interjút adott két helyi médának.”

Telt ház és rengeteg kinnrekedt várakozó ember fogadta Szegeden Oláh Ibolyát. A koncert a JATE klubban volt. Nemcsak az előre kiadott jegyek, hanem a sebtiben biztosított plussz belépők is elfogytak a koncert kezdete előtt több órával. Pedig a koncerttermen kívül egy plusz helyiséget is biztosítottak a szervezők, ahol a vendégek kivetítőn követhették a koncert eseményeit.
Az eddigi koncertekhez képest változás volt, hogy a kis méretű színpad miatt nem szerepeltek a táncosok, de hiányukat Ibolya személye teljes mértékben pótolta. Ami nem változott: a hatalmas tömeg, a sajnos jegy nélkül maradt több száz ember, az óvodástól a nagymamáig terjedő korú látogatók és természetesen a hatalmas siker. A koncert után hosszas autogram osztás és fényképezés kezdődött, ezek után Ibolya még interjút adott két helyi médának.

(olahibolya.hu)


Szeged, JATE Klub, este 7 óra. Szerencsésen megérkeztünk a kalandosra sikeredett útról, a helyszínen már gyülekeztek az emberek, a teremben már hangoltak a zenészek.
Maga a szórakozóhely elég kicsinek bizonyult, viszont ez volt az első, ahol nem kellett ülnünk. :)
A fennmaradó két órában beszélgetések, iszogatások, csócsópartik, találkozások történtek, régi ismerősök is felbukkantak.
3/4 9-kor már moccanni sem lehetett a kb 40 négyzetméteres helyen, de mi nem adtuk fel, előre furakodva, morcos arcokat hátrahagyva a színpad elejéhez mentünk. :)
Aztán pontban 9-kor feljött a színpadra a zenekar és Ibolya. Hatalmas taps fogadta. A Mi lesz velem c. számmal kezdtek, úgy, mint Veszprémben. Minden ugyan úgy zajlott, viszont táncosok nem voltak, a színpad mérete miatt. De a hangulat fergetegesre sikeredett! :)
1/4 11-kor lett vége, addigra mindenkiről csorgott a víz az ugrálástól, no és a hőségtől. Hangom alig van, de megérte! :)
Koncert után autogramm osztás, fényképezkedések, majd rövid bulizás (mert elvégre egy szórakozóhelyen voltunk), aztán indulás haza.
Előljáróban ennyi, elnézést, hogy ilyen rövid voltam, de kb 4 órát aludtam és még nem tértem magamhoz. :)
Szegediek, gyerünk beszámolót írni! :) Kati

(Kati, olahibolya.hu, 2004-11-05 08:37)


Tegnap én is ott voltam a szegedi koncerten. Izgatottam vártam,hogy mennyien lesznek,és hogy Ibolya milyen lesz. És szerencsére nem kellett csalódnom semmiben!
Rengetegen voltunk,egy tűt sem lehetett volna már leejteni a teremben. Forró volt a hangulat szó szerint,már a koncert előtt is. (aki ott volt,tudja mire gondolok :))
És egyszercsak Ibolya megjelent a színpadon. Kellemes megjelenése volt. Bájosan mosolygott a tömegre, és az első sorokban helyet foglalók élvezhették a közvetlenségét is.
És Ibolya énekelni kezdett. A hangja gyönyörű volt. Semmi flikk-flakk,csak úgy ott állt,és énekelt. (igaz szegénynek is melege lehetett,nemcsak nekünk közönségnek,mert nem győzte maga elé "kapkodni" a mennyezetre felfüggesztett ventillátor langyos fuvallatát :)) Nagyon aranyos volt,ahogy Novák Petivel elénekelték a közös dalukat. Meg volt az összhang...
Szerettem volna többet tapsolni,és csápolni, de "sajnos" akkora tömegben,ez majdnem lehetetlen volt. A kezemet sem bírtam felemelni magam mellől.
Nagyon nagy élmény volt,hogy hallhattam,láthattam őt élőben!

Tehát elmondhatom, hogy szuper volt az egész koncert! Úgy ahogy volt. Nagyon örültem,hogy ott lehettem,remélem még lesz alkalom,amikor Szegeden játszanak!

Tobábbi sok sikert Ibolya,csak így tovább!

Amit üzennék:
Legyen hited továbbra is a szerény büszkeség!

Üdv.:Norcy

(Norcy, olahibolya.hu, 2004-11-05 13:44 )


A média hatalma...Barátnőmmel fél órával a koncert megadott kezdési időpontja előtt mentük le a klubba, és még bőven volt jegy. Tehát nem igaz, hogy több órával a koncert előtt már elfogytak a jegyek...Én már több éve járok le a Jate-ba, s bizton állíthatom a koncertek zömén ennél sokkal többen szoktak lenni. Általában akkor szokták becsukni az ajtót, hogy telt ház van, mikor a kinti folyosó és a pultos rész is, ahol általában működik a kivetítő, zsúfolásig megtelt. A kinti folyosó szinte üres volt, s hátul is, ahol mi álltunk, volt bőven hely mozogni, ugrálni. S később középre mentünk, ahol szintén több embernyi helyünk volt...Elől zsúfolt volt az tény...

A koncert csak pár perc késéssel kezdődött, ami nem számít igazán késésnek. A koncert előtt Ibolya és Peti is nagyon feszültnek tűnt, gondolom izgultak, hogy miként fogadja őket a közönség, s nem lesz-e technikai malőr, de azért igazán szóba állhattak volna a helyi médiával. Legalább annyit mondhattak volna, hogy majd a koncert után minden kérdésükre válaszolunk...S fotót is majd csak akkor...

Szóval felcsendült az első dal, amiben a hangszerek elnyomták az éneket. Ezt a hibát sikerült ki is küszöbölniük a technikusoknak, de aztán újabb és újabb hibák merültek fel, amik többször visszatértek. Például nem volt jól beállítva a mikrofon. Peti többször is belehalanzsált, várva a megfelelő hangzást, ami jött, de ugyanúgy el is ment :-(. Aztán szegény gitárosnál veszett el a hang többször is, Peti csak integetett, hogy hangot ide fiúk! Szerencsére Ibolyát ez, mégha zavarta is nem akadályozta az önfeledt éneklésben. Imádom a hangját...

Persze voltak szöveg rontások, rövidke amnéziák, ami belefér. Idővel a rutin majd segít...
Viszont kimondottam rosszul hangzott a háttérzene, főleg a bejátszott vokál aszinkron Ibolyával. Vagy a késve belépes a számokra. Erre jobban kéne ügyelni!!! Mindez megtanulható...S remélem sikerülni is fog, csak minden olyan gyorsan történt...A minőség rovására!!!??? Valahol el kell kezdeni...

A duett nagyon tetszett, aranyos volt a koreográfia. Én a többi számból nem hiányoltam a színpadi mozgást. Nekem a háttértáncosok sem hiányoztak.

A közönség. Vegyes korosztály, a Jate ilyet nem tudom mikor látott utoljára :-). Kisgyerektől a nagymamáig. S azt sem tudom mikor látott a Jate utoljára ennyira passzív közönséget. Nem az éneklésről mesélek most. Elől ahol zsúfolt volt, volt mozgás, de középen és hátol karba tett kézzel álltak az emberek, zömmel, s persze tisztelet a kívételnek. Mondjátok hogy lehet rezzenéstelenül állni egy rock&roll-ra? S volt hely...Semmi fejmozgatás, semmi lábdobbantás, abszolúlt semmi reakció. Barátnőmmel ugráltunk, táncoltunk, nem léptünk rá senkinek a lábára, nem böktünk oldalba senkit, voltak akik mégis rossz szemmel néztek ránk. Hogy ezek mit csinálnak? Sajnos nagyon elkeserítő volt a számomra, hogy több oldalról is hallottam, hogy most már elmondhatjuk magunkról, hogy láttuk, hallottuk Ibolyát, mehetünk haza. ????? Ez kell nekünk???? Ez is a média hatalma??? Ennyire befolyásolhatóak az emberek????

Az albumnak szinte az összes dala felcsendült, azt hiszem, csak az Embertelen dal maradt ki.

Szóval szeretem Ibolya hangját. Szeretem a neki írt dalokat is, kedvencem a Lélek katonája. Amit nagyon nem szeretek az az, ha megcsinálnak valakit. Tele van már a világ "csinált sztárokkal" :-(... Hisz ki, vagy mi mondja meg mi az ami épp tetszetős??? Ezért is örülök, hogy Peti karolta fel Ibolyát. Jó kezekben van, de be kell vallanom én félek. Félek attól hogy el fogják nyomni Ibolya egyéniségét, s meg fogják mondani neki, ezt kell csinálnod és így (itt nem a megtanulható dolgokra gondolok). Meg fogják "ölni". Ezt nagyon nem szeretném, pedig most úgy érzem ebbe az irányba haladunk. Persze Megasztár kell ide! Átkozott média...Hiába van jó hangja valakinek, a magasabb fokú művészet nem itt kezdődik. Hanem ott, hogy az ember az tudjon maradni, aki, még akkor is, ha a világszellem szembe áramlik vele. S legyen most ez a végszó!

Üdv.
cs.eszter

(cseszter, olahibolya.hu, 2004-11-05 15:08 )


Mega Ibolya a sztár

Az elmúlt évek sztárcsináló műhelyei kétségtelenül a kereskedelmi televíziók lettek, úgy szórják a sztárokat a tévéből az arcunkba, mintha muszáj volna. Kapunk tőlük dáridós-énekes, valóságsós-műsorvezetős, túlélős-boxolós hatalmasságokat, akik végleg beégtek tudatunkba és ott szaggatják agysejtjeinket. A Megasztár volt talán mindközül a legkevésbé szánalomra méltó próbálkozás, ahol – bár sajnos nem biztos, hogy valóban a legjobb nyer (hála a telefonos pénzbehajtásnak) – a legjobb 10 között már tényleg nehéz volt dönteni és ezt talán szakavatott zsűrinek kellett volna megtenni, nem a népnek.

Szóval minap az egyik megafelfedezett látogatott Szegedre, méghozzá a második helyen végző rekedtes agresszor, Oláh Ibolya. A bulvársajtónak napi megélhetést biztosító tiszadobi énekesnő első lemezének anyagával indult turnéra, melynek egyik állomása volt a JATE Klub.

A meglehetősen magas jegyár (1200 Ft) ellenére kígyózó sorok vártak a bejáratnál, ráadásul a buli pont a szünetre esett. Szerencsére a beléptetés gyorsan ment, problémamentesen zajlott, és a koncert elkezdésekor be is fejeződött egészen a program végéig, ugyanis a terem pillanatok alatt megtelt. A közönség egy része a nagyterem ajtaja mögül pipiskedve próbálta követni az eseményeket, de én rafináltan a kocsmai részen foglaltam helyett sörömmel egyetemben, és kivetítőn követtem az eseményeket tovább. Így volt alkalmam megfigyelni, hogy milyen széles skálán mozog a kíváncsiskodó rajongók életkora. Volt nagymama unokástól, apu anyustól, tinicsaj másik tini csajjal, magányos kandúrok szintén falkában, valamint kíváncsi egyetemisták szólóban és csoportosan egyaránt, ki hogy szereti... Kisebb csoportot alkottak az Ibolya vendég kitűzővel ellátott, feltehetőleg törzsrajongói és baráti gárda. Ők egy darabig próbáltak bent heringelni, utána a tágasabb előtérben folytatták a pörgést. Volt olyan is, akit enyhén kókadt állapotban, szabályosan kivonszoltak a benti présből egy kis pihenőre.

Mindenki Ibolyájáról is ejtsünk azért szót, hiszen ő volt a sztár ezen az estén, ahol miatta zsúfolódott be a tömeg a koncertterembe és egymás hegyén-hátán éltették. Rekedtes hangja megtöltötte a teret, de erősen látszott, hogy van még mit tanulni, mozgása kicsit töredezett volt és néha áramütésre gyanakodtam, de szemmel láthatóan egészségesen távozott a végén. Zenekarral érkezett szerencsére, sőt még Novák művészúr is elkísérte, és ha már itt volt, duetteltek egyet és még két önálló Kimnowak-slágerre is futotta az egyórás műsoridőből. Talán lehetett volna azért egy kicsivel többet is nyújtani, ha már ilyen sokan elfáradtak ide és végignyomorogták a produkciót. Mindenki Ibolykája is megizzadt rendesen ezen az igazi klubbulin és láthatóan jól érezte magát. Valószínűleg lesznek neki még ennél nagyobb fellépései jóval több emberrel, de az igazán nagyok mind azt vallják, hogy az ilyen bulik személyes hangulatához semmi se fogható, itt tényleg csak centiméterek választják el az előadót a rajongóitól.

Az mindenképpen örömteli, hogy a Megasztár felfedezettjei közül egyre többen jutnak el saját albumig, hiszen több tehetséges énekes kapott esélyt a televízió által. De talán az is elgondolkoztató, hogy nagyon sok olyan zenekar/előadó van Magyarországon, akik különböző tehetségkutató fórumokon már bizonyítottak, ám senki nem figyelt fel rájuk. Az is elszomorító, hogy nem tudunk a nemzetközi piacra igazi sztárt produkálni, maximum a kevésbé populáris műfajokban, amit persze nem szabad lebecsülni, sőt...

Mindenesetre én már azt a percet várom, amikor a csatornák nem öncélú felfedezéseket próbálnak tenni, hanem olyan előadóknak adnak szereplési lehetőséget, akik már bizonyították, hogy nemcsak azért érdekesek, mert az életük egy nyitott könyv és megélhetést biztosítanak a sajtónak, hanem azért, mert tehetségük nyilvánvaló és közönségük is van.

(Tű magazin 2004. novemberi száma)