Oláh Ibolya Múzeum

Millenáris Park, Bp. - 2004. május 22.
Esélyegyenlőségi fesztivál, Ibolya & GLaci

„..Mondanom sem kell, milyen hangulatban voltunk! Örömmámor, tapsvihar, rózsák szálltak a színpadra, na meg az ajándék. Ibolya meg csak szedegette szorgalmasan őket, majd ártatlanul ránézett a műsorvezetőre: „Nézze meg, itt szemetelnek!” :)
Eredetileg ezt a két számot tervezte be, de mi kiharcoltunk tőle még kettőt! Már épp lement a színpadról, mikor jött a hatalmas Ibolyázás, hiszen naná, hogy számokat akartunk még hallani. A műsorvezető kissé összezavarodott, de végül visszahívta, hogy akkor teljesítse a kérésünket, ha már ilyen szépen kérjük. Ekkor Ibolya leült a színpadra, ránk nézett, és megkérdezte melyik számot szeretnénk..”

Millenáris

Ha Ibolya fellépett a várban, az azt jelentheti ezek szerint, hogy máshol is fellép, mint ahol tervezi. Ezek után különösen reménykedem a többiben, ugyanis - fájdalom és tragédia - nem tudok elmenni a Millenárisra, ami szerintem ezek után a legjobb koncert lesz az eddigi összes közül. Fogadok, hogy egy rakás számot elénekel, ráadásul minden eddiginél jobban...

(msmester, régi OIRO fórum, 2004.05.22 16:56:16)


Beletrafáltál msmester minden úgy történt ahogy jósoltad. Hál istenek Gáspár Laci késett,
/ köszönjük neked Laci :)/

(gera, régi OIRO fórum, 2004.05.22 21:13:18)


Május 22-e áldott nap…..

Azért írom, hogy áldott nap, mert szerintem sokunk nézőpontját bizonyos dolgokról megváltoztatta...pozitív és negatív irányba is, na persze negatív irányba NEM Ibolyát illetően...értse mindenki úgy ahogy akarja...aki meg tudja az érti!
Kezdem az elején...
Délután fél 5 kor elindultam itthonról rohanva, abban a tudatban, hogy a színpadnál alig lesz hely, mivel BeeR akkor telefonált, hogy ha jó helyet szeretnénk, akkor siessünk, mert kevés van belőle és kicsi a színpad - és köztudottan mi legtöbbször elöl állunk a koncerteken.
5 körül megérkeztem a Millenárisra, tali mindenkivel (ABC sorrendben: Anikó, BéeS és kedves családja, Helga, Kati, Laci, Luca, Makka, Pifu, szisz, Tomis, ...később a többiek csatlakoztak vagy 20-an) és berohantunk (berobbantunk) szó szerint a szabadtéri koncerthelyszínre, de 1 perc alatt kiderült, hogy a koncert a D pavilonban zárthelyen lesz...Na más sem kellett rohantunk át és csőstől betámadtuk a még akkor üres koncerttermet, az addigra kb 30 főre duzzadt kis csapatkánkkal...Gondoltuk, hogy de jó helyünk is lesz, mert mi vagyunk az elsők, majd kiderült hamar, hogy onnan el kell állnunk, mert oda gyerekek fognak ülni...hát ezek a "gyerekek" mi lettünk...::))Első sor, VIP hely!!! Király! Én középen ültem, mellettem Helga és Laci a párom. A szokásos "Ibolykás" lepedőnk persze elénk kiterítve...és így vártuk Ibolykát...
Aki nemsokára el is kápráztatott bennünket... Mikor kijött a színpadra rögtön felismert minket a lepedőnk alapján és ettől a tudattól - hogy mi mindenhova elkísérjük - megnyugodva, sokkal felaszabadultabban adta magát a színpadon. Elénekelte az Álmodtam egy álmot, Oh'darling, When you're good to mama, Family portrait, Too darn hot számokat, szinte együtt énekelve a közönséggel, közben rengeteget viccelődött és beszélgetett velünk...azt is tőlünk kérdezte, hogy mit énekeljen, ajándékot is adtunk neki. Rengeteg ovációt, üvöltést és tamtamot kapott az egész közönségtől. A közönség a tenyreéből evett...(mi is!) Számomra újból és újból világossá válik, hogy mennyire sokan szeretik, bíztatják és drukkolnak neki, hogy összejöjjön, amit eltervezett a karrierjét illetően.... majd mikor lement a színpadról, annyi sem kellett nekünk az egész 3 sor ülő Ibolyás ember felállt, megszégyenítve szinte az egész további produkciót, mivel G.Laci még meg sem érkezett (10 percnyire volt-de ez akkor nem nagyon izgatott minket..) és mi elvakultan Ibikénket követtük, szóval szegény Lacit nem vártuk meg. Páran a színpad mögé sikerült jutnunk BeeR közreműködésével. Ibike épp riportot adott, én közben veszettül fotózatam (majd láthatjátok) és elmondta egészen váratklanul, hogy fellép az Eurocenterben is (amit mi addig nem tudtunk) és baromira sietnie kell...akkor vált számunkra világossá, hogy hajszát fogunk futni az idővel és átvonulunk oda! Mentünk is, senki sem állíthatott meg minket...Odaérkezve már rengetegen voltak, mivel ez Megasztár koncert volt, sokrétegű rajongótábor volt jelen, de főleg SVerások, Evy-sek, G.Lacisok és persze többségben az Ibolyások voltak..., bár lehet, hogy én már csak azokat veszem észre...?
Ott is befúrtuk magunkat a tömegbe és egész jó helyet sikerült kibundázni magunknak, szóval panasz nem volt, csak minden oldalról nyomtak össze. A szokásos sorrendben végighallgattuk a kis sztárjainkat, mígnem Ibi következett egyetlen számmal a F.P-val. Szóval a millenáris után nem volt vmi nagy durranás, de a lényeg itt nem is ez volt, hanem, hogy ott legyünk együtt az IBK-val és mutassuk az erőt... Ibi mikor lement a színpadról, szó szerint idézve "megyek a levesbe", ketten Helgával sikerült bejutnunk BéeS, de főleg BeeR segítségével a színpad mögé, persze Ibi megkérdezése után...Szóval csináltunk róla fotókat magunkkal, és végre sikerült vele beszélnünk vagy 10 percet. Eléggé jó, azaz közlékeny kedvében találtuk. Sokmindent sikerült levenni a beszédéből, meg azokról a dolgokról amik ott "hátul ill. a háttérben" zajlanak. Ezért írtam, hogy sokminden világossá vált száminkra (BéeS, BeeR, Helga és én). Majd megkért megkért, hogy kísérjük el a főbejárathoz, mert különben a rajongók megeszik. Mi ezt persze örömmel megtettük, de így is rohantak utána a gyerekek, nehéz volt gyorsan eliszkolia, mert eléggé fáradt volt már szegényke és minél előbb el akarta hagyni a helyszínt, sőt még máshová is hivatalos volt. Szóval beszállt a főbejárat elött álló taxiba Evy-vel és eltüntek a sötét éjszakába, de még a taxiból intgetett nekünk és a kezét az ablakra tapasztotta, mint aki meg akarja köszönni, hogy segítettünk neki...
A nagy izgalmaktól felbuzdulva beültünk páran az eurocenterbe (ABC sorrendben: Anikó, BeeR, BéeS, Helga, Kati, Laci, Luca, Makka, Nagy Attila és kedves felesége, Pifu, szisz, Tomis) megbeszélni az eseményeket és ültünk ott mámorban vagy éjjel 1-ig és beszélgettünk és emésztetünk... Fú de jó volt!!! Majd átmentünk a Mammutba, ott is folytatva a beszélgetést, egész egyszerűen nem bírtunk elszakadni egymástól és az élményektől, majd nemrég hazajöttünk Lacival és nem bírtam nem leírni a történteket, de most megyek aludni, mert végre megszabadultam a gondolataimtól... Kár, hogy msmester és zedy nem lehettek velünk, sőt a többiek sem, akik nem jöttek el ! SAJNÁLHATJÁTOK!!!!! Az eddigi legjobb élmény volt ez a mai! A képeket hamarosan láthatjátok!

Üdv mindenkinek, és Hajrá továbbra is Ibolyka, mi nem hagyunk téged el!

(szisz, régi OIRO fórum, 2004.05.23 05:22:34)


Kedves szisz!
Végem van... Beszámolód hatására elsírtam magam...
Ezt nem tudom feldolgozni... Végem van...

(msmester, régi OIRO fórum, 2004.05.23 08:05:26)


Drága szisz!
Köszönöm,hogy átadtál az élményeidből egy részt,amit többször is el kellett olvasnom.Olyan szemléletesen írtad le a történteket,hogy szinte látom magam előtt az eseményeket.Persze az ottlétet semmi sem pótolja mert egy légtérbe lenni Ibolyával és veletek már maga a menyország.Hát még ha énekel is!Mi meg "Ibolya, Ibolya ,Ibolya "című saját szerzeményt énekeljük!Aminek a szövege végig ugyanaz,mert más szóba sem jöhet!Remélem hamarosan találkozunk,hogy élőszóban is tudjatok mesélni Ibolyáról.Félek,hogy ilyen élmény nem fog érni egyhamar sőt talán sohasem.Már megint lemaradtam arról ami fontos és pótolhatatlan érték.

(zedy, régi OIRO fórum, 2004.05.23 09:58:39)


Kis kiegészítések... :))
Szóval probáljátok elképzelni hogy ott csücsülünk a földön (csövezünk) közvetlenül a színpad előtt, lábunkra terítve a lepedő és egyhelyben ugrálva énekelünk. Alapjáraton 2 számot adott volna elő Ibolya, legalább is Ő úgy gondolta. De mi nem. :) Szóval a family portrait és az oh darling után levonult a színpadról. Aztán vissza a színpadra, mert mi önző közönség lévén akartunk még! Kérdezte hogy mit énekeljen. Akkor indultak a bekiabálások. Ünnep-Hazám-what's up-Tonight ezek a verziók voltak. :) Helyette kaptuk a Too darn hot-ot, az Álmodtam egy álmot és a végén a When you're good to mama-t.
Nem is tudom már melyik angol számnál de beégtünk. :)) Énekelnünk kellett volna, mert rajtunk volt a sor. Valaki nem kapcsolt, én nem tudtam a szöveget, szóval röhögés lett belőle hogy ez így nem jött össze.
Aztán valaki feldobott egy rózsát a színpadra, Ibolya odament felvette és visszament a műsorvezetőhőz, aztán megint feldobtak egy virágot, Ibolya vissza, felvette, vissza a műsorvezetőhoz, megint egy virág levél kiséretében, Ibolya vissza, felvette, ismét vissza a nőhöz aki eredendően beszélni szeretett volna Ibivel. És újabb virág.... Ibolya a műsorvezetőnek: elnézést, de szemetelnek itt. :))) Szóval megint oda, megint felvette az ajándékát és megint vissza. :)
Sziszék infóját követően - hogy Ibolya fellép az Eurocenterben - futólépésben hagytuk el a millenáris területét. Úgy tűnik lerít rólunk hogy Ibolya fan-ok vagyunk, mert útközben idegen emberek kérdezték hogy "csak nem fellép az Eucenterben is"?
És innen már tudjátok. :) Tomis felvette az összes számot, tehát remélhetőleg nemsokára a weboldalon is elérhetőek lesznek.

(Anikó, régi OIRO fórum, 2004.05.23 11:07:40)


Sziasztok úgy érzem, meg kell osztanom veletek a tegnapi koncert élményeimet, mert nekem fantasztikusan nagy nap volt. Megvalósult egy álmom. A Millenáris parki koncert után találkoztam Ibolyával, aki épp BeeR barátunk társaságában sietett át az Eurocenterbe. Bemutatkoztam neki majd valamit akartam mondani, hogy mekkora öröm ez a találkozás nekem, de ahogy ez lenni szokott valami értelmetlen blabla jött ki a számon. Néhány szót azért beszélgettünk azután meg jött a taxi és ők elindultak. Én is átmentem az Eurocenterhez, ahol nagy szerencsémre összefutottam ismét BeeR-el. Beszélgettünk, majd megkértem vigyen be magával a színpad mögé Ibolyához. Ő bejuttatott. Egy egész koncertnyi időt tölthettem el Ibolya társaságában. Megkértem Ibolyát hogy sziszt, és Helgát behívhassuk a színpad mögé, mert szeretném, ha ők is beszélhetnének vele. Azt válaszolta, hogy a koncert végén szívesen látja őket. Mikor úgy éreztem eljött az idő, jeleztem szisznek, hogy jöhetnek. Miután vége lett a csillagdalnak s Ibolya kivitatkozta magát a Manager-el, oda jött hozzánk, és tíz percig csak a mién volt, velünk beszélgetett. Fantasztikus élmény volt végre megismerni a gondolatait, nem csak újságokból.
Miután elkísértük Ibolyát a taxihoz, és elbúcsúztunk, fel mentünk az Eurocenter, étterem részére, ahol már a többi klubtag várt minket. Hajnalig tartó nagy beszélgetésbe kezdtünk. Mikor már zárt a hely átmentünk a Mamutba és hajnali fél négyig folytattuk a beszélgetést. Ismétlem magam, de nagy élmény volt az estének ez a része is. Összegezve: Megismerkedtem Ibolyával, a színpad mögött a Megák társaságában nézhettem végig a koncertet, majd a klub-os barátaimmal beszélgettem át az éjszakát. Na ezt nevezem én fantasztikusan nagy napnak.

(Bées, régi OIRO fórum, 2004.05.23 19:16:32)


Végre eljött a nap, amikor részt vehettem életem második Ibolya koncertjén! De még milyenen, tyűha! Még most is az élmény hatása alatt vagyok (s ezzel azt hiszem sokan vagyunk így). Egyszerűen szuper volt a Millenárison, örülök, hogy részese lehettem ennek az estének!
Na, de akkor részletesebben is kifejteném az eseményeket, hogy „képben” legyenek azok is, akik nem tudtak eljönni.
Tomissal és Makkával már nagyon korán, ¼ 5-re odaértünk, így volt időnk kicsit dumálgatni, hangolódni.
17 órára volt megbeszélve keménymag és klubtársaimmal a találkozó időpontja. Helyszín természetesen a Millenáris bejárata. Előbbit Anikó, Tomis és jómagam képviseltük, persze erősen rákoncentrálva az elmaradottakra is. Klubtársaknak, név szerint: Szisz, Helga, Laci, BéeS, BeeR, Pifu bemutatkozva lementünk a szabadtéri színpadhoz, ahová eredetileg meghirdették a koncertet. Ott feltűnően semmi nem volt! Gyorsan kiderült, hogy a D épületben lesz, ahová rohamléptekben indultunk és nagy örömünkre egy tökéletesen zárt, fedett csarnokba jutottunk, teli üres székekkel, színpad előtt nagy (szinte ránk tervezett) hellyel.
Időnk mint a tenger, annyi volt, így rövid fényképezkedés után boldogan befészkeltük magunkat az első széksorokba. Ekkor szinte még csak mi voltunk ott. Örömünk nem tartott sokáig, mert jött pár morózus biztonsági és eltessékelt minket, mondván az első két sort üresen kell hagyni. Szinte éreztem, hogy ez nem jön össze nekünk! Viszont addigra leterítettek valami szőnyeg félét közvetlenül a színpad elé, amit birtokba vehettünk. Sokkal jobb volt a kilátás, bár kissé megviselte az ülőkémet, de az mindennél fontosabb, hogy kb. 2 méteres közelségben láthattuk Ibolyát! Az persze kevésbé tetszett, hogy így elölről és hátulról totálisan telibe kapott minket minden kamera, Blikk fotós, stb.
18.25-kor felkonferálták Ibolyát, nem akárhogy: „Ugye tudják, hogy most ki következik?” Mi meg: „Ibolyaaaaaaaaaaaaaaaaa!” Szólt a skandálás! :)
És feljött a színpadra. Fényképezőgépek elő. Üdvözölt minket és amint meglátta a hatalmas Ibolyás lepedőt, egyből jó kedve lett! Family Portrait-val nyitott, és rettentően tetszett neki, hogy mi is énekeljük, néhol elhallgatott, és csak mosolygott. Majd azt követte az Oh, Darling, na, ott is ének ezerrel. Tomissal azt beszéltünk, minket már a fényképezőnkről megismer, annyit emelgettük a magasba. Persze ő meg végig kamerázott, úgyhogy videó felvételben nem szenvedünk hiányt!
Mondanom sem kell, milyen hangulatban voltunk! Örömmámor, tapsvihar, rózsák szálltak a színpadra, na meg az ajándék. Ibolya meg csak szedegette szorgalmasan őket, majd ártatlanul ránézett a műsorvezetőre: „Nézze meg, itt szemetelnek!” :)
Eredetileg ezt a két számot tervezte be, de mi kiharcoltunk tőle még kettőt! Már épp lement a színpadról, mikor jött a hatalmas Ibolyázás, hiszen naná, hogy számokat akartunk még hallani. A műsorvezetőt kissé összezavarodott, de végül visszahívta, hogy akkor teljesítse a kérésünket, ha már ilyen szépen kérjük.
Ekkor Ibolya leült a színpadra ránk nézett, és megkérdezte melyik számot szeretnénk. Huh, hirtelen jött ott mindenféle ötlet a közönségtől, Hazámtól kezdve a Tonight-ig, aztán végül a Too darn hot-nál döntött. Jó volt látni, ahogy hülyéskedett, ugrált a színpadon! A következő kívánság szám az Álmodtam egy álmot lett, fantasztikus volt! És ezután jött a ráadás! Megbeszélte a hangtechnikussal, hogy a 10-es számot rakja be és majd int, hogy mikor indítsa el. Ez pedig a Mama Morton volt, az bevezető sorokat zenekíséret nélkül! Együtt énekeltük vele, már amikor tudtuk a szöveget, de nem ez számított, hanem hogy nekünk énekelt, csak ránk nézett, és nevetett és nevetett…
Gyorsan elrepült ez a fél óra sajnos. Utána Gáspár Laci következett, de őt már nem vártuk meg, hanem kisétáltunk, beszélgettünk, majd hirtelen kiderült, hogy mégis fellép az EuroCenterben! Gyorsabbra fogtuk a tempót, Szisz-ék felajánlották, hogy elszállítanak minket kocsival, hogy még időben odaérjünk. Szó szerint száguldottunk! :)
EuroCenternél nagy tömeg gyűlt össze addigra, hiszen az összes Megasztáros megjelent. Sajna itt már nem számítottunk olyan jó helyre, mint a Millenárison. Szerencsére azonban sikerült utat találni, jobban mondva Anikó törte elől, mi meg követtük, és a színpadtól úgy 5 méterre lecövekeltünk. Egyesek ennek nem örültek, de hát kit érdekel? :)
A koncert a megszokott sorrendben zajlott, Gergő nyitotta a sort, majd Dorina, stb. a szokásos számokkal, mindenki kettőt énekelt, Leslie hármat is (Sör!). A hangulat már a tetőfokára hágott. Utolsó előttiként lépett fel Ibolya, a Family Portraittal. Őszintén szólva, nem volt valami jó passzban, látszott rajta, hogy mindene tele van ezzel a fellépéssel. A szám végén el is köszönt és lement a színpadról. Búcsúzóul hallhattunk egy csillagdalt is.
A szerencsésebbek csinálhattak közös képet Ibolyával, amiről sajnos lemaradtam, de bízom benne, hogy lesz még rá alkalmam!
Csapatostól, klubtagostól letámadtuk az EuroCenter felső szintjén a gyorsétkezdét. Pontosabban az étkezdét csak én, mert már hallható jelei voltak az éhségemnek.
Hajnali 1-ig tartó beszélgetésbe, eszmecserébe kezdtünk, jókedvből nem volt hiány. Észre sem vettük, végül már senki nem volt az épületben rajtunk kívül.
Röviden összefoglalva nagyon jól éreztem magam ezen a szombat estén, örülök, hogy ott lehettem, találkozhattam a többiekkel, és nem utolsó sorban, hogy Ibolyát hallhattam! Nagy élmény volt!

(Kati, KM blog, 2004-05-23 21:48:31)


Május 22-e áldott?????? nap.....

Kedves szisz!

Mi tényleg ugyanazon a koncerten voltunk (Millenáris, május 22.)? Nekem a tegnapi rémálomként maradt meg.

Ibolya a miniszteri díjkiosztó ünnepségen is a szakadt farmerjában és sildes sapkában jelent meg. (Egyéként mint az egyik különdíj nyertese.)
A műsorvezetőnek köszönhetően úgy "oldalgott fel" a színpadra, mintha csak a mikrofonállványért jött volna.
Zsebredugott kézzel lenyomta a FP-t, közben az első sorokban ülő rajongóival csevegett, amiből a hátsó sorokban nem jött le semmi.
Aztán jött az Oh My Darling. Tök jó volt, eltekintve attól, hogy begerjedt ... a mikrofonja.
Majd a Too Darn Hot, aminek a felétől már nem is énekelt, csak topogott a színpadon, mert nem tudta a szöveget. A szám így elég furcsán ért véget, majd Ibolya bejelentette, hogy lemegy a színpadról.
Akkor elkezdődött egy meglehetősen kínos közjáték, amikor Ibolya alkudozott a közönséggel, hogy mit is énekeljen. "Énekeljek még? Azt, áá nem, azt nem. Ja, azt se ..." A végén tényleg elindult lefelé.
Mikoris szembetalálkozott a műsorvezetővel, aki nem engedte el. Következett néhány sablonos kérdés, amire nyögvenyelt valamit, majd újra ketzdődött az alkudozás ...
Aztán elkezdték játszani az Álmodtam egy álmot, amit sikerült is végigénekelnie... Hurrá!
Utána Ibolya kérte a 10-es számát, aminek el is kezdték játszani a zenéjét, amit leállított, hogy majd csak akkor kezdjék amikor int. Így is történt. Egészen a dal feléig ment minden simán, akkor Ibolya közölte, hogy nem tudja a szöveget, még megpróbált lalalázni egy darabig, majd kiszólt a hangosítóknak, hogy keverjék le.
Azután "ment a levesbe"...:-(((
...Ami a törökülést illeti, biztosan nagyon jópofi volt, hátulról viszont nem is látszott onnantól kezdve.
Bocs, nem azért írok, hogy elrontsam a kedveteket, én csak megállapítom, hogy ezúttal nem tartoztam a közönségnek azon részéhez, akinek a koncert szólt...

(sas, régi OIRO fórum, 2004.05.23 11:39:47)


Nekem a millenáris koncert előtt véletlenül sikerült ibolyával találkozni, mert rossz helyen akartunk bemenni a koncertre. Pont ott beszélgetett Ibolya vkikkel, mi is odamentünk hozzá, s oda tudtam adni neki egy pink-kazettát, amin a fam.p. is rajta van, meg a cd-jéhez borítótervet, (kata. kösz a képeket hozzá, 55-ös a borító1 és 20-as a bortó2) - legyen 1-el több - nagyon aranyos volt, örült neki, majd sok sikert kívánva bementünk már a jó bejáraton. Háát, nem egy bp-aréna volt a hely, de ibolya nagyon jól énekelt, volt úgy, hogy zene nélkül is. Nagy ováció volt az első sorokban az oib-klubtagok részéről, mi hátul álltunk, ott is nagy taps, mögöttönk meg jó kis füttykoncert segítette a tapsot. közben ibolya elől egyezkedett, mit énekeljen, de abból mi semmit sem hallottunk, nekem ez nem volt ciki, de néhányan elégedetlenkedtek, és Gáspár Laci csak nem akart megérkezni, ezért ibolyának kellett megoldani a helyzetet, nem cserben hagyni a rajongókat. Ez nehéz feladat volt, mert a keverőpult a szinpadtól jó messze volt, s nem hallották ők sem, mit akar ibolya. Azért még énekelt 2 gyönyörűt, de úgy tünt, méltatlannak érzi a helyzetet, és miután kapott virágokat meg ajándékokat az OIb-klubosoktól , megköszönte, majd kiosont a szinpadról. Utána mi is leléptünk, vegyes érzelmekkel, amiről nem Ibolya tehet..

(obj)