Oláh Ibolya Múzeum

Megasztár különkiadás - 2004. május 12.
„Neked írom a dalt” (duett Presser Gáborral)
„Kiszállsz, kiszállsz, kiszállsz” (Ibolya & Evelyne & Soma)

„A könnyűzenei élet állócsillaga és napjaink legsugárzóbb előadója tegnap, csodát művelt velünk. Lehet vitatkozni azon, hogy ki volt az "év hangja", de amit tegnap hallottunk az így kissé rögtönzött formában is egy egyszeri megismételhetetlen élményt jelentett.”

Presser és Ibolya

Ibolyával készült felvételeim böngészése közben megálltam egy koncentráltabb meghallgatásra a Neked írom a dalt című dalnál, melyet nemrég Presser és Ibolya duóban adott elô.
Aztán meg kellett hallgatnom megint és ez így folytatódott még néhányszor.
A körülményeket is figyelembe véve, igazán profi produkciót hallottam.
Mindketten a zene és egymás iránti nagy-nagy alázattal és tisztelettel énekeltek.
Az volt az ember érzése, mintha egy féltô apa lépne fel a lányával, és mindketten nagyon koncentrálnak is arra, hogy a dal lehetôleg tessen mindenkinek és a produkcióval maguk is meg legyenek elégedve.
Mindenképpen elérték ezt a célt: Presser még közben mosolygott is néha, de az biztos, hogy kissé átszellemült. Ibolya kissé tartózkodóan indított, de a Pressertől kapott, szinte észrevehetetlen biztató gesztusok hatására egyre felszabadultabban énekelt.
A két hang úgy szólt egymással szinkronban, hogy külön-külön mindkettőt kristálytisztán lehetett hallani és követni. A két hang fekvése olyan, hogy együtt tudnak szólni, de mégsem olvadnak eggyé: eltérő, egymást nem fedô spektrumban szólnak. Presser éneke volt a váz és ezt Ibolya csodálatosan öltöztette fel árnyalatos hangjával.
Valahogy azt lehet Ibolyánál érezni, hogy nem egy-egy szál hangon szól, hanem gazdag és nagyon kellemes felharmonikusokon.
Ugyanez volt az érzésem, mikor Ibolya eddig énekelt dalait összehasonlítottam az eredeti változatokkal. Kivétel nélkül minden alkalommal azt kellett tudomásul vennem, hogy Ibolya hangjai sokkal színesebbek, teltebbek, gazdagabbak. Van képessége arra, hogy saját egyéniségére formálja a dalokat anélkül, hogy belemászna azok eredeti lényegébe. Ahol ez legmarkánsabban megmutatkozott: Family Portrait, When You’re Good To Mama, Hazám, Too Darn Hot, Tonight...
A három pont jelöli, hogy csak megálltam a felsorolással!
Már egyszer írtam valahol, hogy akinek ezek a dalok nem tetszenek Ibolyától, azok nyugodtan kérhetnek orvosi beutalót globális érzékelő receptor-vizsgálatokra.
Visszatérve a produkcióra, meg kell állapítanom, hogy Presser határozottan jól érezte magát a közös éneklésben. Ibolya éppen annyira merészkedett Presserhez, amennyire ő ezt engedte. Ibolya ezt a határt, ameddig elmehetett, nagyon jól és tapintatosan érzékelte.
Presser Gábor, minden okod megvan ezt a határvonalat egyre közelítened magadhoz! Irigyellek érte, hogy ez a lehetőség a kezedben van!
Reményteljes és egyben megindító volt a közös éneklés, különösen, ha a szövegre is odafigyelt az ember. Remélem, a tartalom egy ígéretet is aktualizált Presser részéről, hogy még fognak majd máskor is együtt dolgozni. Ibolya is megüzente ebben a dalban Gábornak, hogy Rajta bizony semmi nem múlik.
Presser Gábor, írjad csak azokat a dalokat Ibolyának és kettőtöknek!
Sikerre vagytok ítélve!
Hallod, Gábor bá’?

(Bölcs, régi OIRO & Ibolya blogja, 2004.05.31.)


A könnyűzenei élet állócsillaga és napjaink legsugárzóbb előadója tegnap, csodát művelt velünk. Lehet vitatkozni azon, hogy ki volt az "év hangja", de amit tegnap hallottunk az így kissé rögtönzött formában is egy egyszeri megismételhetetlen élményt jelentett.

(Gringo, régi OIRO fórum, 2004.05.13.)


A szám hallgatása közben az az érzés is felmerült bennem, hogy anya-gyermek hangzás is érződik, a korkülönbség ellenére. Valami kortalanság sütött át az előadáson. Eltart egy ideig ha egyáltalán sikerül teljesen feldogozni.

(Gringo, régi OIRO fórum, 2004.05.13.)


..egy darabig csak ültem a tv előtt és azon gondolkodtam, hogy ébren vagyok-e, vagy álmodom. Azt hiszem, Ők ketten csodákra képesek.
Bízzunk benne, hogy sok ilyen csodában lesz még részünk általuk.

(Nagyera, régi OIRO fórum, 2004.05.13.)


Fantasztikusak voltak ketten, Ibolya nagyon figyelt Gáborra és Pici nagy szeretettel nézett vissza. Előtte az Aktívban Ibolya azt mondta, hogy a Presser nagyon titokzatos és csak a zene közben érezte, hogy közelebb kerültek egymáshoz és ez átjött a képernyőn.
Két művész találkozása.

(arte, régi OIRO fórum, 2004.05.13.)


A számot azóta többször halgat(tam/tom) és képtelen vagyok betelni vele, pedig biztos van benne legalább szinkronhiba jócskán, de ha ez a legjobb felvétel csak ezt csodálhatom. :-))
A két művész együtt lélegzik, szinte érezni az ívet ami közöttük húzódik. Szeritem Pressernek pályája során kevés ilyen partnere lehetett. Az a kölcsönös megfelelési törekvés, amikor az óriások lekuporodnak, hogy a hátukra emeljék a másikat. Élmény volt!!!

(Gringo, régi OIRO fórum, 2004.05.14.)


Meghallgattam többször egymásután ezt a dalt és az a véleményem, hogy ennek a két tehetséges embernek még találkoznia kell!
Annak ellenére, hogy Ibolyának egyáltalán nem titkolt puskája volt, a szinkron közöttük majdnem makulátlan volt. A két hang meg annyira simul egymáshoz, hogy az már szinte hihetetlen.
Amennyiben stúdiókörülmények mellett énekelnék el, frenetikus sikere lenne. Pressertől egyébként is elvárjuk azt, amit ebben a dalban Ibolyának és nekünk ígért: "Neked írom a dalt...".
Akkor hát mikor halljuk?

(Csörgő, régi OIRO fórum, 2004.05.22.)