Oláh
Ibolya
Múzeum
Megasztár
7. döntő - 2004. március 6.
„Hazám”
(Máté P. - Demjén F. est)
„Egyszer
véget ér” (Máté
P. - Demjén F. est, közös dal)
„Nem
érdemes tagadni, hogy tényleg egészen lenyűgöző.
Mondom neked, hogy kikre emlékeztetsz: Domján Edit,
Törőcsik Mari, de ennél sokkal fontosabb, hogy
szerintem, magyarságból példát az összes
bőrfejűnek te mutattál, köszönöm hogy
te énekelted el..”
Sok
negatív kritikát kaptam a Hazámmal kapcsolatban
és sokszor nem vallhattam magam magyarnak.
De én is
magyar vagyok! Itt születtem! Ez az én hazám is és
imádom!
(Ibolya)
Kisfilm:
Az
angol dalokban nagyon sok problémám volt azért
mert nagyon oda kellett figyelnünk, hogy mit éneklünk,
hogyan ejtjük ki. Máté Péternek a dalait
elég jól ismerem Anyácskán keresztül,
ő mutatta meg azokat a dalokat, amik vannak. A Hazámat
fogom előadni, elég szomorúak a dalai, szövegileg
is nagyon-nagyon szomorkás, kezdem úgy érezni,
hogy depressziós volt ez a művészúr. Biztos
vagyok benne, hogy az élete se volt olyan sima, hanem inkább
görcsös. Én épp az ellenkezője vagyok,
én egy borzasztóan gátlástalan ember
vagyok, nagyon hamar fel tudok oldódni bármilyen
helyzetben.
(Ibolya)
Zsűri értékelés:
Azt
hiszem, hogyha meg tudnék valahogy szólalni akkor se
hagynának szóhoz jutni, inkább passzolok a
zsűrinek..
(Görög
Zita)
Ne
passzold nekem, mert nekem is nehéz dolgom van megszólalni.
Hát.. összeszedem a gondolataimat, hát az jutott
eszembe csak, hogy hát borzasztóan meglepődtem,
egyrészt vártam egy Ibolyás előadást
ebből a Hazám című dalból, és
te csináltál nekünk egy rock himnuszt, ami
ráadásul sokkal dinamikusabb volt mint képzeltem..
meg mint valaha volt.. meg máshogy énekelted.. meg azok
a prózás részek is nagyon jók voltak
benne. Ez nagyon jó volt!
(Pierrot)
Hát
egy csomó dolog jut eszembe, az első az, hogy
bekeményítettél, tehát mostmár nem
fogsz hibázni, és ennek én nagyon-nagyon örülök.
Ami nagyon-nagyon-nagyon tetszett, az az a dolog, hogy olyan széles
skálán mozog az előadói stílusod,
amit tulajdonképpen én alig láttam
Magyaországon, egészen a színészes
megfogáson keresztül a blues-rockos éneklésig.
Mostanában láttam egy Janis Joplin videót és
valahogy úgy éreztem most ahogy énekeltél,
hogy egy olyasfajta ilyen mélység és egyben egy
kis dekadencia is van az éneklésedben, az előadásodban
egy olyan profizmus csillan meg néha-néha, vagy mostmár
egyre többször, mint az ő előadásaiban.
Gratulálok!
(Pély
Barna)
Azt
nem tudom, hogy bekeménytettél-e, és hogy nem
követsz-e el több hibát. Mindannyian emberek vagyunk
és mindannyian követünk el hibákat, és
ez nem gond, mert a hibák tökéletesek és a
tökéletes hibák tesznek bennünket pont azzá,
akik vagyunk. Hajrá tökélestes hibázók!
És tulajdonképpen én csak meg akarom köszönni
neked, hogy ma is a leg.., tehát az első ilyen ami
megrázott... Már teljesen rutinosan beültem,
kisminkeltek minden olyan rutinosan megy és akkor megjelensz
te.. Hallgattam a szépen éneklő kollegákat,
és meghallgatom, de te igazán fel tudsz rázni és
bele tudsz nyúlni az embernek az agyába, a lelkébe,
a szívébe.. szóval hát már
mondtam, de istenadta őstehetség vagy. Köszönöm,
hogy hallhattalak.
(Soma)
Általában
szerencsésebb így a sorban negyediknek megszólalni,
mert addig van ideje gondolkodni az embernek, hogy mit mondjon, de
most nem tartom annak, nem tartom szerencsésnek, hogy a
negyedik vagyok itt a sorban, mert annyi minden jót és
szépet elmondtak már rólad, hogy én
mostmár csak ügyetlenül próbálkozhatnék,
hogy ezt valahogy felülmúljam, ugyhogy én csak azt
szeretném mondni, hogy gyönyörű szép
volt.
(Presser
Gábor)
Nem
érdemes tagadni, hogy tényleg egészen lenyűgöző.
Mondom neked, hogy kikre emlékeztetsz: Domján Edit,
Törőcsik Mari, de ennél sokkal fontosabb, hogy
szerintem, magyarságból példát az összes
bőrfejűnek te mutattál, köszönöm hogy
te énekelted el.
(Bakáts
Tibor Settenkedő)