Oláh Ibolya Múzeum

Duna Pláza - 2004. február 29.
közönségtalálkozó

„..Ővolt az egyedüli aki megállt a bolt közepén már aláírásokat osztogatni mikor társaival átvágott a termen hogy a túlsó végén kislisszoljanak, mielőtt elkezdődne a nagy autogramm osztás...Aztán ráfázott mert észrevették és 10 percébe telt megtenni egy 5méteres utat. :))”

Tegnap a Plazaban nagyon jól éreztem magam, rengetegen voltak, sok kedves, aranyos ember. Sok puszi azoknak, akikkel találkoztam és sok puszi azoknak, akik nem tudtak eljönni, vagy visszafordultak a tömeg láttán.

(Ibolya, 2004-03-01 15:10:28)


Én még a Dunaplázában találkoztam Vele anno... Rám is pozitív benyomást gyakorolt. Ő volt az egyedüli aki megállt a bolt közepén már aláírásokat osztogatni mikor társaival átvágott a termen hogy a túlsó végén kislisszoljanak, mielőtt elkezdődne a nagy autogramm osztás.
Nekem szerencsém volt, mert mielőtt kiszúrta volna őt az igazán nagy tömeg (szóval Ibolya nem épp sudár termet, :)) a 160 centijével nem könnyen észrevehető, pl a barátnőm azt se tudta hova indulok el nagy hévvel) sikerült odaosonnom hozzá és gratulálnom Neki. Aztán ráfázott mert észrevették és 10 percébe telt megtenni egy 5méteres utat. :))

(Anikó, régi OIRO fórum, 2004.03.31 07:09:24)


Ciki, nem ciki, én amikor először találkoztam Ibolyával földbegyökerezett a lábam. Szó szerint, pillanatra szoborrá váltam. Ez közvetlenül a Family portrait előadása utáni vasárnapi nap volt a Duna plázában. És maximálisan idiótának tartottam magam emiatt. Hiszen kisebb is nálam, erősebb is vagyok....akkor meg minek remeg a lábam?

(Anikó, olahibolya.hu fórum, 2004-10-30 16:45)