Oláh Ibolya Múzeum

Tiszadob



„Ez a Tiszadobi nevelőintézet, gyakorlatilag itt nőttem fel. Nem nagyon szeretek beszélni, olyan magamnak való típus vagyok.
Azért szeretem ezt a helyet, mert itt tökéletesen el lehet bújni...”

(Tiszadob télen, nyáron, ősszel – TOVÁBBI FOTÓKÉRT kattints a képre!)

Mindenkinek javaslom, hogy legalább egyszer látogasson el erre a helyre, akár egyénileg, családdal vagy barátokkal. Mindenképpen megéri. Már a gyönyörű és nyugodt környezet miatt is érdemes egyet kirándulni Tiszadobra. Hát még ha néha Ibolyával is összefut az ember...:)

TISZADOB nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzilag legnyugatibb fekvésű 3200 lakosú települése, lényegében három megye találkozásának csücskében fekszik, Nyíregyházától mintegy 45 km-re. Neve vagy személynévi eredetű, vagy a szláv tölgyfa szóból származik.

Közigazgatásilag Szabolcs, kultúrtörténeti gyökereiben inkább Hajdú, megélhetésének kényszervonzalma, főként az elmúlt évtizedek ipari-kenyere nyomán, Borsodhoz köti. A falu - hasonlóan a többi nyíri mezőségi településhez - két beltelkes, sugaras, halmazos település. A falu közepén van a Szabadság tér (a régi Tubus tér) a Tubus-toronnyal. Az északi falurész a Felvég, a déli az Alvég, a nyugati pedig a - mélyebben fekvő - Bóthát.

Honfoglalás kori település, népi építészete és faluszerkezete az Árpád-kor emlékét idézi. 1846-ban itt, az "Alföld árvízi kapujában", pontosabban a település melletti Urkomdűlőben tette gróf Széchenyi István a Tisza szabályozás nagy művének első kapavágását. A kor és a mű kiemelkedő személyeinek Széchenyi Istvánnak, Vásárhelyi Pálnak és Andrássy Gyulának állít emléket a Tisza-szabályozási hármas emlékműcsoport, amelyek külön-külön is impozáns látványt nyújtanak.

A község 1000 hektárnyi természetvédelmi területéhez holtágak, ártéri erdők, füves puszták tartoznak. A kiváló ártéri életfeltételeknek köszönhetően a terület növény- és állatvilága páratlan gazdagságú. A Tisza legnagyobb gémtelepén, a Tölgyes-erdőben 80-90 pár gém építi malomkeréknyi fészkét a fák csúcsa közelében.

Ám ami igazán kivételessé teheti a tiszadobi kirándulást, az az élő és a holt Tisza ölelésében található ANDRÁSSY-KASTÉLY. A soktornyú, mesébe illő palotát, 1880 és 1885 között, a francia gótika stílusában építtette Andrássy Gyula, volt miniszterelnök, Alpár Ignác tervei szerint. A szájhagyomány szerint Erzsébet királyné tiszteletére, a Loire menti kastélyok mintájára készült épületnek - az év körmintájára - 4 bejárata, 12 tornya, 52 szobája és 365 ablaka van.
A kastély szállóként működik, nagy termeiben rendezvényeket és konferenciákat tartanak. Szépségét csodálatos környezete növeli. Északi oldalát a még most is pompás látványt nyújtó buxus-labirintus, az angolpark övezi, délen franciapark, keletről a Tisza, nyugaton és északon a labirintus után az 500 hektáros parkerdő fogja körül. A falu központjában érdekes látványosság a műemlék-gabonatároló, a "Tubus" ami egykoron szintén az Andrássyak tulajdonában volt.
A műemléki védelem alatt álló ingatlan területén a kastély épületén kívül számos kisebb-nagyobb épület áll. Ezek egy része az Andrássy család idejébol származik, mások a gyermekotthon céljaira épültek.

Tiszadob a legutóbbi időkben nagyszerű kulturális hagyományt teremtett a "ZONGORA ÜNNEPE KELETEN" komolyzenei fesztivállal, amelyen világhírű művészek lépnek fel. A település szülötte Réti Mátyás festőművész, kinek alkotásaiból állandó kiállítást tekinthet meg az idelátogató. A falusi holtágon kiépített szabad-strand fogadja a helyieket és várja a felfrissülni vágyókat. A nagyközségben egyre több falusi vendégfogadóház működik melyek színvonalas szolgáltatásokat kínálnak vendégeinek.

(szilvert, Ibolyás visszapillantó, a tiszadob.hu alapján)